Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - Aktív és passzív választójog

52 DR. RASSAY GYULA kellékek, úgynevezett jogczimek kimutatása is szükséges, még nem következik feltétlenül, hogy az ily választójogi rendszertől az általánosság jellegét — e jelleget a kifejtett lényegi értelemben véve — megtagadjuk, jóllehet a választójogi rendszereknek alaki ismérvek szerint történő osztályozása az ily választójogokat minden esetben a megszorított választó/ogok sorába utalja. A döntő az, hogy a megkívánt kellékek, illetőleg a felállított jogczimek — összhatásukat téve vizsgálat tárgyává a) nem eredményeznek-e eltolódást a választóközönség körén belül azon számarány tekintetében, a melyet az egyes társadalmi osztályok tagjai, az állampolgárok összességében képviselnek; b) nem vezetnek-e a választójoggal felruházott állampolgárok számának túlságos megszorítására. Ha e két kérdésre nemmel felelhetünk és ha a választójogi rendszer nem tartalmaz oly rendelkezéseket, a melyek a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó választók szavazatának különböző súlyt kölcsönöznek, a választójogot lényegét illetőleg általánosnak kell minősíteni. A választói jogczimek felállítása, a czenzus magában véve tehát nem ellentétes a választójog általánosságának fogalmával. Elismerésre talál ez az álláspont Edmond Villey-nek Législation électorale comparée czimü értékes munkájában is, a hol a szerző egyebek közt a következőket mondja: Le principe du suffrqge universel est respecté si le suffrage est accessible á tous sous les memes conditions et si ces condttions ont uniquement pour objet d'écarter du scrutin ceux qui sont, par des raisons pnses dans la personne mérne, incapables ou indignes d'exercer le droit, sans auciíne considération tirée de naissance ou de la forturie, ou quélque privilege social quelconque. Hogy in concreto valamely czenzus, illetőleg czenzusra felépített valamely választójogi rendszer megfelel-e az általános választójog fentebb megjelölt alapelveinek, azt csupán az illető ország viszonyainak figyelembevételével, nevezetesen a választóknak és az állampolgárok összességének társadalmi tagozódását, továbbá a választók és az állampolgárok számarányát