Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adóügyi politikánk és a legeslegújabb adónovella

ADÓÜGYI POLITIKÁNK. 549 pedig 90.000 K után adózott volna. Ha pedig még jelzálogi kamatterhei is vannak — a mi a házbirtoknál igen gyakori eset — az ellentét még nagyobb. Tegyük fel, hogy a jelzálogi kamat 47.000 K. Ennek a háztulajdonosnak tehát 9.000 K a jövedelme, ez pedig — nem haladván meg a 10.000 K-t — nem esik jövedelmi adó alá. A javaslat szerint azonban 43.000 K után kellett volna jövedelmi adót fizetnie. Hasonló a helyzet a földbirtoknál is és a súlyos hadinyereségadónál is, a mit Hegedűs Lóránt dr. többizben meg-' győzőén bebizonyított. A szóval és Írásban sokat vitatott kérdést — miután Popovics pénzügyminiszter a törvényjavaslat merev álláspontját feladta — a törvényhozás igy döntötte el: «Az 1909. évi X. t.-cz. 12. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a jövedelmi adó, a vagyoni adó, fegyver- és vadászati adó és hadmentességi dij kivételével az adóévet megelőző évben, tényleg fizetett egyéb állami egyenes adók és az ezek után járó törvényhatóságig s községi adók, valamint a vízszabályozási járulékok és a hadsegélyezési czélokra igazoltan adott önkéntes adományok az egyes jövedelem-forrásokból származó és az 19 ió. évi XXVI. t.-czikk 5, §-ának első bekezdésében megállapított módon kiszámított jövedelmeknek együttes összegéből levonandók akkor, ha az* adóköteles a vallomás benyújtására kitűzött határidő? alatt számszerű vallomást ad, a melyben az egyes forrásokból eredő jövedelmét egyenként vallja be. Az előző határozat szerint levonható közterhek összegét — különbeni jogvesztés terhe alatt — tartozik a fél a pénzügyi hatóság kívánságára akár a községi elöljáróság (városi vagy kir. adóhivatal) bizonyítványával, akár az adóívvel legkésőbb a kivetést teljesítő felszólamlási bizottság élőtt igazolni. Ha a jelen szakasz szerint adólevonásnak helye van, az adóévet közvetlen megelőző egy évre megállapított hadinyereségadó szintén levonható.» Látjuk ebből, hogy a törvény csak ne^atr alakban adja