Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 8. szám - Adóügyi politikánk és a legeslegújabb adónovella

3^8 EXNER KORNÉL bonyodalmak és zavarok kimeríthetetlen kutforrásává lesz. Igaz ugyan, hogy a szédületes iramban fokozódó állami szükségletekkel lépést tartó modern adótörvény szerkesztésének technikája mindig nehezebbé és nehezebbé válik. A< egyszerű életviszonyokra szabóit törvényeket könnyebb egyszerűen és világosan fogalmaim, mint az összetett gazdasági élet minden vonatkozásába belenyúló modern szabályokat. A fejadót könnyebb egyszerűen és érthetően törvénybe iktatni, mint a jövedelmi adót vagy a hadinyereségadót. A fejlődés törvénye szerint, folyton bonyolódó élethez simuló Lc.r is szükségképen folyton komplikáltabbá és komplikáltabbá lesz, hacsak nem akar az élet mögött elmaradni. A primitiv korban a személyi adót csak az emberek száma szerint változatlan összegekben szedték be, a földadót csupán a íöldbirtokok száma, a házadót a kémények és a kapuk után. majd a fejlődésnek már magasabb fokán az ajtók és ablakok száma alapján, a kereseti adót minden foglalkozás után egyazon összegben. Mennyire bonyolódottá tette ezeket az adókat idővel a fejlődő élet és az igazságos adóztatásra törekvő el-( mélet, a mely méltán megköveteli, hogy az adó a gazdálkodó egyénnek fejenként különböző jövedelméhez, vagyonához és szolgáltatóképességéhez a legérzékenyebben igazodjék. Hiszen különböző szolgáltatóképességek egyforma megadóztatása a legnagyobb igazságtalanság volna. A kezdetleges fejadók ugyanolyan szerepet játszanak az adótörténetben, mint az ázalagok az állatvilágban. S a mily magasan áll a fejlődés fokozatain az egyszerű ázalagtól a komplikált emberi szervezet, olyan nagy ,a különbség a fejadó és a jövedelmi adó között is. A kor szellemének megfelelő, modern adótörvény tehát soha sem lehet meni aprólékos részletezéstől, a különböző szolgáltatóképességek érzékeny számbavételétől. Ámde a fölösleges bonyolításokat, a fölösleges kopmplikácziókat kerülni kell is, lehet is. Kerülni kell nemcsak az egyszerűség és világosság érdekében, hanem azért is, hogy az adóztatás valódi czélját elérje. Ez a