Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - A járásbíróságok reformja. 1. [r.]

5 20 D? BORSOS ENDRE De a kis-, közép- és nagy járásbíróságok ügyforgalma között sem mutatkozik feltűnő aránytalanság, mert mindegyik csoport között van több olyan táblai terület, a melynél az egyegy biróra eső átlag az országos átlagon felül van s mindegyik csoport keretén belül található az országos átlagon alul levő • ügyforgalom is, ugy hogy a járásbiróságok mai beosztása nagyjában megfelelőnek, kifogástalannak látszik. (L. a III. sz. táblázatot). Ha pedig a fenti III. alatt közölt kimutatás alapján a munka minősége alapján vizsgáljuk a járásbiróságok ügyforgalmi adatait, arra az eredményre kell jutnunk, hogy ugy az egyes táblai területek, mint a kis-, közép- és nagy járásbiróságok között is különösen az érdemleges munka tekintetében a legfeltűnőbb aránytalanság mutatkozik. A polgári perek tekintetében ugyanis a két birós járásbiróságok ügyforgalma mind a 11. tábla területén, a három és négy birós járásbiróságok ügyforgalma pedig 10. tábla területén, az öt birós járásbíróságoknál pedig 4. tábla területén az országos átlagon alul marad, ellenben a nagy járásbiróságok ügyforgalma az egész ország területén az országos átlagot lényegesen megbaladja. A büntető pereket illetőleg pedig két birós járásbiróságok közül 8., a három birós járásbiróságok közül 7., a négy birós járásbiróságok közül 6., az öt birós járásbiróságok közül pedig 5. táblai területen kisebb az ügyforgalom az országos átlagnál, mig a nagy járásbiróságok közül a különösen favorizált győri és pécsi táblai terület kivételével a többi tábla területén az ügyforgalom nagyobb az országos átlagnál. Ebből a qualitást és nem csupán a quantitást szem előtt tartó vizsgálatból pedig természetszerűleg nem lehet arra következtetni, hogy a járásbiróságok mai területi és személyzeti beosztása megfelelő és változtatást, reformot nem igénylő. Sőt az a körülmény, hogy az aránytalan munkamegosztás legfeltűnőbb a polgári perek tekintetében, arra mutat, hogy a járás-