Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 7. szám - Szerzői jogunk reformja

D? SZÁLAI EMIL •dekelt körök e nézetét és támogatására kiván sietni irodalmunknak és művészetünknek a jogvédelem fegyvereivel. Az Unióhoz való csatlakozásról szóló javaslat egyetlenegy érdemleges paragrafusból áll, mely arról intézkedik, hogy a magvar szent korona országainak törvényhozása hozzájárul az irodalmi és művészetek védelmére 1908. évi november 13-án Berlinben kelt módosított berni egyezményhez és az 1914. évi márczius 20-án Berlinben kelt pótjegyzőkönyvhöz. (A 2. §. az Unió-okmányok franczia szövegét és hivatalos magyar forditását tartalmazza.) Csatlakozásunk az Unióhoz a javaslat szerint minden fenntartás nélkül való, teljes lesz, épp olyan, a milyen a nagyobb európai államok közül Belgiumé, Németországé, Portugáliáé, Spanyolországé, Svájczé és lényegben Francziaországé és Nagybritanniáé. Ehhez képest szellemi termékeink minden alakiság (bejegyzés, beiktatás, fenntartás, deponálás stb.) mellőzése esetén is ugyanolyan jogvédelemben részesülnek ez országokban, mint a milyennel ez országok saját szellemi termékeiket védik és magától értetődően, mi is a hazai müvekkel egyenlő módon fogjuk védeni ez Unióbeli országok szellemi termékeit, tekintet nélkül arra, hogy hazájukban vagy egyebütt eleget tettek-e valamely alakiságnak. A nagyobb Unióországok közül csak Dániával, Japánnal, Németalfölddel, Norvégiával, Olaszországgal és Svédországgal szemben nem nyújtunk ily teljes védelmet és viszont ugyanez országokban nem fognak iróink és művészeink teljes védelmet élvezni, mert ez országok bizonyos — nem egészen jelentéktelen —• irányokban csak fenntartásokat kikötve járultak az egyezményhez, illetve nem tették magukévá teljesen az egyezmény berlini szövegét, hanem annak régebbi — berni és párisi — szövegének intézkedései közül tartanak fenn néhányat. Csak méltányolni tudjuk, hogy a törvényjavaslat az egyezménynek legújabb keletű és a nemzetközi vonatkozásokat legteljesebben elismerő alakját teszi magáévá. A régibb egyezmény-