Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat

ADÓ ÉS ILLETÉK. 445 e) szolgálati viszonyból származó járandóságokra vonatkozik az 1329. elvi határozat, mely szerint a közszolgálatban állók működési pótléka és egyéb terhelt járandósága, valamint háborús segélye annak a kérdésnek eldöntése szempontjából sem vehető számításba, vajion az adózó jövedelme a 20,000 K-t meghaladja-e vagy sem. Ha magánszolgálatban állok illetményeinek egy részére az körülmény, hogy az szolgálati kiadásokra tényleg kiadatott, bizonyítva van, ez a rész annak a kérdésnek eldöntésénél is számításon kívül marad, vájjon a szolgálati illetmény a 20,000 K-t meghaladja-e vagy sem (1530. elvi). Az 1914 : XLVI. t.-cz. 11. §-ában adómentesnek nyilvánított szolgálati járandóság megállapításánál, a szolgálati illetményeket teljes összegükben, az azokat terhelő adók levonása nélkül kell számításba venni (1331. elvi). A törvény 23. §-a a föld- vagy házbirtokból származó jövedelem háromszoros számítását rendeli el, ha az adózónak ez országban lakóhelye és háztartása nincs s ezenfelül a kivetést megelőző évben legalább négy hónapot itt nem töltött. Mult évi szemlénkben közöltük az erre vonatkozó alapvető 1271. és 1285. elvi határozatokat. Ez idén kimondta a bíróság, hogy háromszorosan számítandó annak az adózónak föld* és házbirtokból származó jövedelme, a kinek Magyarországon állandó lakóhelye és háztartása nincs, habár igazolja is, hogy a megelőző évben négy hónapnál hosszabb ideig tartózkodott Magyarországon (2^,070,916). Az adófelszólamlási bizottság tárgyalási rendjével foglalkozik az 1583. elvi határozat, a mely szerint a felszólamlási bizottság megalakulása szabálytalan s igy határozatai érvénytelenek, ha a megválasztott vagy kinevezett tagok és póttagok közül négynél kevesebben voltak jelen és a hiányzó tagokat olyanokkal pótolták, a kik jövedelemadó-kötelesek ugyan, de felszólamlási bizottság tagjai gyanánt sem megválasztva, sem kinevezve nem voltak. Az egy év tartamára alakított adófelszólamlási bizottság hatásköre nemcsak működési évére fizetendő, hanem az előző évekre bármely okból utólagosan kivetendő adók megállapítására is kiterjed (4778/917.). Ha a közigazgatási bíróság az első alkalommal hozott határozatot feloldotta, az ujabb kivetés alkalmával a bizottság semmi irányban sincs kötve az előző kivetéshez, s igy joga van az előző eljárásban nem támadott jövedelmeket is magasabb összegben megállapítani (49,25/917.). E sokat vitatott kérdést a bíróság főként azért oldotta meg ily irányban, mert a határozat hatályon kivül helyezése folytán az adófelszólamlási bizottság újból határoz és a közigazgatási bíráskodás az anyagi igazság érvényesülését van hivatva érvényre juttatni, még akkor is, ha az előző határozat az azt megtámadó félre, légyen az akár a kincstár, akár az adózó, kedvezőbb is volt. Ennek következtében a panasz beadásakor számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy ha a bíróság a megtámadott határozatot feloldia, az adófelszólamlási bizottság uj határozata a panaszosra nézve esetleg kedvezőtlenebb is lehet, mint az első határozat.