Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A hatásköri bíróság gyakorlata az első tíz évben

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 41 q hatásköri összeütközést idézhet elő a közigazgatási hatóság határozatával szemben ugy az által, hogy az ügyet megelőző közigazgatási eljárás nélkül hatáskörébe vonja, mind pedig az által, hogy az ügyet megelőző közigazgatási eljárás hiányában hatásköréből elutasítja. Az első pillanatra látszik, hogy a hatásköri összeütközések ezen fajtája a hatásköri összeütközés fentebb ismertetett tiszta típusától eltér. Mig ugyanis az előbbi esetben az ügy kizárólag vagy az egyik, vagy a másik hatóság hatáskörébe tartozik, addig az utóbbi esetben az ügy a vitázó hatóságok mindegyikének hatá?körébe tartozhatik és a vita lényege tulajdonképen abban áll, hogy a közigazgatási hatóság előzetes eljárására a tételes jogszabályok folytán szükség van-e? Minthogy a hatásköri bíróságnak az a hivatása, hogy az államhatalmak elválasztásának elvét birói védelem mellett érvényesítse, természetes, hogy ennek a hivatásnak a jelentősége csökken azokban az esetekben, a mikor az elválasztást maguk a tételes jogszabályok megtörik és ugyanazt az ügyet az eljárás különböző fokán ugy közigazgatási, mint bírói hatáskörbe utalják. A rendes bíróság eljárását megelőző közigazgatási eljárásnak ugyanis rendszerint csak a birói szervek tehermentesítése a czélja és minthogy az ügy végtére úgyis a bírósághoz kerülhet, a békéltető jelleggel biró előzetes közigazgatási eljárásnak beiktatása vagy elmaradása nem bir azzal az alkotmányjogi fontossággal, a mely a hatásköri viták eldöntését egyébként jellemzi. Ez az oka annak, hogy ujabb jogszabályaink az ilyen értelemben felmerült hatásköri összeütközések hosszabb időt igénylő hatásköri bírósági elbírálását az eljárás megrövidítésével igyekeznek oly módon feleslegessé tenni, hogy az ügy mielőbb végérvényes bírája elé kerülhessen. A községi bíróságtól a rendes bíróság elé vihető ügyekre nézve az 1911 : I. t.-cz. 758. §-a és a 197,100 1914. B. M. sz. rendelet 7. §-a tartalmaz olyan szabályokat, a melyek a két hatóság között az eljárás során fölmerült összeütközéseket negativ irányban egészen kizárják 191Ó. Hb. 2.). Hasonló volt a törekvés az iparhatóságtól a rendes bírósághoz vihető ügyekre nézve az 1912 : LIV. t.-cz. 2(>. §-ában 3. bek. , azonban a szövegezés a bíróság gyakorlatában igen sok vitára adott alkalmat 1915. Hb. 98., 1917. Hb. 25., 1915. Hb. 88., 1915. Hb. 4., 1915. Hb. 90., 1917. Hb. 14., 1917. Hb. 60.). Mindenesetre szükséges lenne, hogy a közigazgatási hatóságoktól a rendes bíróságok elé vihető ügyek különböző csoportjaira nézve az eljárás megrövidítése és a hatásköri összeütközések megelőzése érdekében egyöntetű és világos szabályom álljanak rendelkezésre. IV. Rendes bíróságok egymásközti és közigazgatási hatóságok egymásközti összeütközéseit nem a hatásköri bíróság bírálja el. Ilyen helytelenül fölterjesztett ügyekben annak kimondása, hogy a bíróság elé tartozó hatásköri összeütközés nem merült fel (törvény 19. §.), az ügyrend 68. §-a Jogállam. XVII. évi. 5—6. t'. 2^