Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A hatásköri bíróság gyakorlata az első tíz évben

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. Nehezebb a kérdés a különbiróságokra nézve, a melyek jelentősége pedig a szakbiráskodás eszméjének terjedésével fokozatosan emelkedik. A hatásköri bíróság igyekezett a rendes bíróság fogalmát lehető kiterjesztően értelmezni ; mert fontosabb érdeknek ismerte fül azt, ha a különbiróságok és a közigazgatási hatóságok vitáinak elintézését vonja hatáskörébe, mintha a különbiróságok és a rendes bíróságok összeütközéseit birálná-e. Ez alapon az 1909. évi október 1 i-én 1909. Hb. 43. számú határozatában kimondotta, hogy a m. kir. Curia mint kisebb fegyelmi bíróság akkor is rendes bíróságnak tekintendő, ha ügyvéd fegyelmi ügyében az ügyvédi kamara választmányával szemben mint másodfokú hatóság jár el; ugyanerre az álláspontra helyezkedett az 1917. évi április hó ió-án 1916. Hb. $9. számú határozatban a m. kir. Curia ügyvédi tanácsára nézve. Ez a kiterjesztő magyarázat azonban nem mehetett odáig, hogy a rendes birói szervezeten kivül fekvő birói hatóságok rendes bíróságnak legyenek minősíthetők, ha birói jellegüket egyéb közigazgatási hatóságoktól megkülönböztetett szervezetük, eljárásuk birói jellege és tagjainak birói függetlensége kétségtelenül megállapítja is. A rendes bíróság fogalmát ugyanis a jogfelfogás azokra a királyi bíróságokra foglalta le, a melyek az 1871 : XXXI. és XXXII. t.-cz.-ben vannak szervezve és a •melyek a rendes bíráskodást közönséges polgári és büntető ügyekben rendes körülmények között gyakorolják (járásbíróság, törvényszék, ítélőtábla, Curia). Ezért az 1909. évi október 4-én 1909. Hb. 11. szám alatt hozott határozat közigazgatási hatóságnak minősiti a munkásbiztositási választott bíróságot. Mikor ugyanis a törvény a hatásköri összeütközés szempontjából csakis a rendes és a közigazgatási bíróságot emeli ki a bíróságok közül a közigazgatási hatóságokkal szemben : az indokolás szerint nyilvánvaló, hogy a törvény a közigazgatási hatóság fogalma alá vonja mind ama hatóságot — még ha bíráskodást gyakorol is — a mely hatóság a bíróság szervezetétől akkép külön áll, hogy a rendes vagy a közigazgagatási bírósággal való hatásköri összeütközésének eldöntésére hivatott bíróság nincs a hatásköri bíróságon kivül. Abban az időben több oldalról javaslat merült föl, hogy a munkásbiztositási választott bíróságot az 1907 : LXI. t.-cz. szempontjából leghelyesebb lenne közigazgatási bíróságnak tekinteni, mert ez esetben a közigazgatási hatóságokkal szemben támadt összeütközései a hatásköri bíróságban hivatott biróra találnának. Ezzel az állásponttal szemben a hatásköri biróság az 1912. évi június 17-én 1912. Hb. 38. szám alatt kelt határozatában kifejti, hogy a közigazgatási biróság fogalma alatt az 1907 : LXI. t.-cz. egész gondolatmenetéből (különösen a 7. §. utolsó bekezdéséből és a 10. §-ból) kitetszőleg csakis az 1896 : XXVI. t.-cz.ben szervezett m. kir. közigazgatási bíróságot lehet érteni.