Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

BIRÓ1 GYAKORLAT. négyszeresének megfelelő 48,356 K pénzbüntetésre ítélte, mely pénzbüntetést behajthatlanság esetére az 1909 : XI. t.-cz. 99. §-a alapján hat havi fosházra átváltoztatta*. A pozsonyi kir. Ítélőtábla tehát büntetésként kötelezte vádlottat arra, hogy az árkülönbözetnek egyszeresét «árrés%esedés» czimén, annak négyszeresét pedig <ipén\bünlelés* fejében az illetékes kir. adóhivatalnál lefizesse. Itt merül fel tehát az első controvers kérdés : vájjon a maximális árnak túllépése által elért többlet, vagyis a megengedett legmagasabb árat meghaladó rész (a különbözet) törvény szerint csakugyan a kir. államkincstárt illeti meg vagy sem ? A kérdés megfejtésénél czélszerü az idevonatkozó torvényekkel és miniszteri rendeletekkel behatóbban foglalkozni. Az 1015 : XV. t.-cz. ó. $-ban foglaltak szerint szeszfőzdékben és szesz szabad raktárakban raktáron levő és az ezután ott termelt szesz 1915. évi május hó 7-től kezdve csak a pénzügyminiszter rendelkezésének megfelelő módon és a pénzügyminiszter által meghatározott árban adható el. Ugyanezen időtől fogva szesznagykereskedők szintén csak a pénzügyminiszter által meghatározott maximális áron adhatják el a szeszt az italmérőknek, a kismértékbeni elárusítóknak és az égetett szeszes italok készítőinek. Ezen törvénynek végrehajtásaként bocsáttattak ki a 49,500/1915. számú, a 99,800,1915. számú és a 30,500,1916. számú pénzügyminiszteri rendeletek. Mig azonban a fent hivatkozott törvény az itt szóba kerülő kategóriákra, vagyis a szeszfőzdékből, szeszfinomitókból stb. -bői elszállítandó contingens vagy excontingens, nyers vagy finomított szeszre nézve, illetve a szabadraktárakból elszállítandó contingens vagy excontingens, nyers vagy finomított szeszre nézve csak azt állapítja meg, hogy mennyi a szesznek hektoliter fokonként való legmagasabb ára és hogy ebből az árból a szeszfőzdést, szesztermelőt, illetve szesznagykereskedőt számszerint mennyi illeti meg, a vételárnak az államkincstárt megillető részét pedig számszerint meg nem határozza, ugy ettől eltérőleg a hivatkozott pénzügyminiszteri rendeletek nemcsak a szesznek legmagasabb árát (természetesen a törvény által megállapított kereten belül) állapítják meg, és nemcsak azt állapítják meg, hogy ebből mennyi a szesztermelőé, illetve a szesznagykereskedőé^ hanem azt is felölelik még számszerint, hogy a vételárból mi az államkincstárnak árrészesedése. Pl. ha az elszállítás szeszfőzdéből történik, a contingens finomított .szesznek ára a 49,390,-1915. p. m. r. 1. §. aj pontja szerint a szeszadó és szeszadópótlék számításán kívül hektoliterfokonként: 2*00 K, ebből illeti róo a szeszfőzdét, 40 fillér az államkincstárt. Ezzel szemben az imént példaként felhozott konkrét esetre nézve az 1915 : XV. t.-cz. 6. §. csak azt állapítja meg, hogy az ily contingens.