Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVIN'ÁBAN. 40 I harmadik souverainitást, harmadik felségjogot jelentene és ha ilyen léteznék, ennek a vasúti felségjog terén meg kellene nyilvánulnia, pedig ilyen nincs. Tihanyi felfogása19 a condominiumról összeegyeztethető ugyan a vasúti felségjognak kölcsönös egyetértéssel való gyakorlásával, a mely látszólag a mellett szól, hogy Bosznia igazgatása olyanformán kezelendő, mint a közös érdekű ügyek. Meg kell azonban vallanunk, hogy az a különbség, a melyet ő felállított, a midőn a gazdasági kiegyezésben szabályozott közös érdekű ügyek időleges szabályozásával a boszniai ügyek állandóbb közös érdekű szabályozását helyezve szembe, a közös és közös érdekű ügyek mellé harmadik kategoriaképen a boszniai ügyeket sorolta, nem meggyőző és legalább is a vasúti jog szempontjából a tételes törvényben sem talál támaszra. A tételes jog e kérdés megvilágítására két útmutatást ad. Az egyik az, hogy Bosznia és Herczegovina közigazgatása az 1880 : VI. t.-cz. 1. §-a értelmében ideiglenes és a másik, hogy ez az igazgatás a monarchia közös ügyeinek szellemében kezelendő mindaddig, mig ezeknek a tartományoknak a viszonya a monarchiához ugyanazon törvény §-a értelmében a két állam egybehangzó törvényei által másképen nem rendeztetik. Ezt a két szempontot kell tehát a vasúti jog kérdéseinek megítélésénél is szem előtt tartanunk. - Ámde a nehézség ott kezdődik, hogy az 1867 : XII. t.-cz. szerint a vasutügy nem tartozik a közösügyek közé, mert e törvény 65. §-a szerint «akkor, midőn a vám- és kereskedelmi szövetség megköttetik, egyezkedés utján meghatároztatik, hogy melyek azon vasutvonalak, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intézkedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések meddig terjednek. Minden egyéb vasúti vonalak felett kizárólag azon minisztériumot és országgyűlést illeti az intézkedés, a melynek területén ezek keresztülmennek». J9 Dr. Tihanyi Lajos: Bosznia és Herczegovinát érintő viszonyaink jogi természete. Jogászegyl. Ért. Uj f. III. k. 2j. fűz. 10. lap.