Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

DF NEUMANN KAROLY "arra sem egész terjedelemben, hanem annak csak irányára elveire korlátozza. Ezt talán néha érdemleges korlátozásnak fogták fel a közös pénzügyminisztérium és a tartományi igazgatás köreiben és a minden hatóságban meglevő, annak inhserens tulajdonságai közé tartozó terjeszkedési hajlam alapján,, ugy okoskodtak, hogy a mi nem szorosan igazgatás vagy közigazgatás, vagy igazgatás ugyan, azonban rendes adminisztráczió és nem igazgatási elvi kérdés, vagy nem az igazgatás irányításához tartozik, abban a tartomány igazgatására hivatott hatóságok (ideértve elsősorban a legfőbbet: a közös pénzügyminisztériumot) meg sem kérdezik a két állam kormányát, mert azoknak" ezekbe az ügyekbe nincs beleszólásuk. A tartományokra vonatkozó, ekként nem a két kormány egyetértő hozzájárulásával megállapított igazgatási és egyéb jogszabályok közzétételének hiányossága okozta azután azt, hogy a magyar kormány vagy egyáltalán nem, vagy csak valamely konkrét esetből kifolyólag kért és kapott felvilágosításból szerzett tudomást arról, hogy mit is csináltak a tartományokban.. Csak ez utóbbi magyarázza meg azt, hogy Pál Alfrédnak még utánjárással sem lehetett megállapítania azt, hogy a tartományok igazgatásából mi tartozik a közös pénzügyminisztérium és mi a_ tartományi kormány hatáskörébe. Viszont a kisajátítási jog nem közigazgatási, hanem magánjogi természetének jogosulatlan előtérbe helyezése hozhatta létre azt az eredményt, hogy a vasutak szempontjából annyira fontos e joganyagnak mikénti szabályozása és alkalmazása és ebből folyólag az előmunkálati engedélyek megadása a magyar kormány illetékes tényezőinek hozzájárulása nélkül történt. Csak igy lehetséges az, hogy a kisajátitási jog megadásával létesülhettek korlátolt közforgalmú, magánhasználatú vasutak a tartományokban, és hogy előmunkálati engedélyek adásával olyan vonalak létesítése iránt is lehet várakozásokat kelteni a tartományokban,, a mely vonalak létesítéséhez a magyar kormány azután a dolgok későbbi stádiumában nem adhatja meg a maga hozzájárulását-