Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A vasúti felségjog Boszniában és Herczegovinában

A VASÚTI FELSÉGJOG BOSZNIÁBAN ÉS HERCZEGOVINÁBAN. }6j ezeknek, valamint a díjszabások szerkesztésére és kihirdetésére nézve kiadott szabályoknak ellenőrzésére vonatkozik. A harmadik jogterület, a melyen az állam vasúti felség­jogai megnyilvánulnak, a vasútnak az egyéb állami és társadalmi intézményekkel való összhanglpa hozatala és az összhang bizto­sítása a hazai és a csatlakozó vasutak működésében. A negyedik végre az engedélyezett vasutakkal szemben fennálló szállományi és megváltási jog gyakorlása. III. Vizsgáljuk már most a kérdést Boszniát és Herczego­vinát illetőleg. E végből elsősorban röviden át kell tekintenünk a Bosz­niára és Herczegovinára vonatkozó vasúti szabályok fejlődését. A boszniai okkupáczió után, a mikor hozzáláttak a viszo­nyok alakulása folytán előállott helyzet jogi szabályozásához, vasúti téren két fait accompli-vel találkozott a monarchia két államának törvényhozása. Az egyik az volt, hogy a hadvezetőség a banjaluka-dober­lini vasutat, a melyet 1872 karácsonyától 1875 november köze­péig a. báró Hirsch-féle európai török vasútüzemi társaság tartott volt üzemben, de a mely 187 5 közepe óta már nem volt üzem­ben, 1878 deczember havában részlegesen, 1079 márczius 24-én pedig mint cs. kir. katonai vasutat, a személy- és árufor­galom czéljaira megnyitotta és üzemben tartatta, miután elő­zőleg a vasúton jelentékeny javítási munkákat végeztetett tábori vasúti osztagaink által. A másik kész helyzetet ugyancsak a hadvezetőség terem­tette meg azzal, hogy az okkupáczió alatt elsősorban katonai czélokra, főleg az utánpótlás és az élelmezés érdekében Török­Bródtól Zenicáig eleintén csak teherszállításra használt vontató pályának készült, utóbb azonban személyforgalomra is beren­dezett vasutat létesitett. Ugy a katonai vasút átalakításának, mint a bród-zenicai vasút építésének költségét a mozgósítási hitelből fedezte a had­vezetőség.

Next

/
Thumbnails
Contents