Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A tízéves hatásköri bíróság

BÁRÓ Dí WLASS1CS GYULA bízott a hatásköri bíróságról szóló törvényjavaslat előadói tervezetének elkészítésével, a nyugat-európai rendszerhez simulva ^ hatásköri panasz alapján szerkesztettem előadói javaslatomat. Reám nézve akkor az volt a döntő, hogy a franczia-német rendszer a gyakorlatban bevált. Sokszor változtattak ugy Francziaországban, mint Poroszországban a szervezeten, de a hatásköri panasz rendszerén felépített eljárási szerkezetet lényegében mindig érintetlenül hagyták, mi azt bizonyítja, hogy az eljárási szerkezetet hosszú gyakorlat tanúsága támogatja. Előttem azon elv lebegett, hogy a közigazgatási hatóság kötelessége őrködni saját hatáskörének biztosítása érdekében, és ha a bíróság előtt oly ügy van, mely közigazgatási hatáskörhöz van utalva, a közigazgatási hatóság kötelessége hatásköri panaszt emelni. A negatív összeütközéseknél pedig tulajdonképen nincs hatáskörök összeütközése, csak forumhiány lévén az érdekelt felekre bízandó, hogy a negatív határozatok után forumkijelölést akarnak-e kérni vagy nem. Midőn azonban a jelen hatásköri törvény előkészítése idején résztvettem a tanácskozásban, föltétlenül hozzájárultam a most már törvényben megállapított hivatalból történő elintézés rendszeréhez. Hozzájárulásomra némi befolyással volt az is, hogy nálunk tényleg a minisztertanácsi időszak a hivatalból történő elintézés rendszerét honosította meg és ez különös hátrányokkal nem járt. De főleg, midőn újra átgondoltam azt a forum-tarkaságot, mely a magyar közigazgatási szervezetnek egyik kirivó fogyatékossága, gyakorlatibbnak és a jogkereső közönségre nézve megnyugtatóbbnak és kevésbbé költségesnek is találtam a hivatalból történő gondoskodást. Azt hiszem, hogy az eddigi tapasztalatok alapján senki sem kívánja azt sem, hogy a hatásköri bíróság hatásköre némely külföldi minta után indulva megszorittassék. A büntető ügyek egy része és a perenkivüli ügyek több országban nem tartoznak a hatásköri bíróság elé. Már a minisztertanácsi provizórium alatt arra az álláspontra helyezkedett a minisztérium gyakorlata, hogy a peres és perenkivüli magán-