Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A tízéves hatásköri bíróság

A TÍZÉVES HATÁSKÖRI BÍRÓSÁG. 347 szabályszerű elintézése volt mindegyik igazságügyminiszternek egyedüli törekvése. Eljárási szabály hiányában az európai rendszerekben érvényesült alapvető intézkedéseket gyakorlatilag iparkodott a minisztérium követni. Volt nem egyszer erős eltérés a megelőző tárgyalásokban, de ez különböző jogi felfogások és nem kormányhatalmi túlkapások jogtalan mérkőzése volt. Hiba volt az, hogy kezdetben nem tették rendszeresen közzé a minisztertanács titkosságának jellegéből, túlzó aggályoskodásból levont következtetéssel a minisztertanács hatásköri határozatait. De később belátva azt, hogy a hatásköri összeütközési :ügyek nem titkos politikai ügyek, hanem ezekben a minisztertanács mint legfőbb bíróság dönt, sőt egyenesen a közérdek követeli a nyilvánosságra hozatalt, az elintézések rendszeresebb közzététele biztosittatott. Itt meg kell jegyeznem, hogy a közzététel után soknak feltűnt, hogy a negatív összeütközések legnagyobb részében a rendes bíróság hatásköre állapíttatott meg. Maga a minden kormányzati ügyre gondosan figyelő akkori miniszterelnök Tisza Kálmán említette egyszer előttem, hogy a közigazgatási hatóságok ugy látszik helyesen járnak el, mert a minisztertanács negativ összeütközésekben túlnyomó részben a bíróság hatáskörét állapítja meg. Ennek igazi okát feltártam, mert reámutattam arra, hogy oly esetben, ha a közigazgatási hatóság eljárása volt a negativ hatásköri összeütközésben a jogszabályoknak meg nem felelő, már a miniszterek az egymásközött folytatott tárgyalásokon ugy oldották meg a kérdést, hogy az illetékes miniszter utasította az alárendelt közigazgatási hatóságot, hogy mondja ki hatáskörét és járjon el az ügyben. Közigazgatási eljárási szabályok hiányában erre a miniszterek feljogosítva érezték magukat. Ez volt tehát az oka annak, hogy a minisztertanácsba rendszerint csak azok a hatásköri összeütközési ügyek kerültek, melyekben a biróság hatáskörét kellett kimondani. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy nem hatalmi túlkapások konkrét súlya követelte az alkotmánybiztositék köve-