Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 5-6. szám - A tízéves hatásköri bíróság

A TÍZÉVES HATÁSKÖR] BÍRÓSÁG. 34< mely közigazgatósági hatóság hatásköri összeütközési panaszjogát még a jogerőre emelkedett birói itélet után is, s esetleg kimondhatja a közigazgatási hatóság hatáskörét akkor is, ha már a legfőbb Ítélőszék azon ügyet érdemileg eldöntötte. Mi ez egyéb, mint tág tér az esetleg lelkiismeretlen kormánynak a «res judicata» fölforgatására? Elmondtam, hogy nincs meghatározva sem a pozitiv, sem a negativ hatásköri összeütközés fogalma, tárgya, terjedelme. Nem tudhatni, hogy csak polgári ügyekben van-e annak helye, vagy tán büntető, rendőri, sőt fegyelmi ügyekben is? Nem tudhatni, mely hatóságnak van joga hatásköri panaszt emelni. Nem tudhatni, csak a közigazgatási hatóságok gyakorolhatják-e azt, mint Francziaországban és Poroszországban, vagy tán a biróság is gyakorolhatja azt. Ezen kérdések nálunk mind nyilt kérdések voltak. Ezekben sem a bíróságok, sem a közigazgatási hatóságok kellőleg tájékozva nem lehettek. Maga a minisztérium is esetről-esetre volt kénytelen az eljárás legsarkalatosabb elveivel szemben állást foglalni. Ebben a röpiratban még kifejtettem azt is, hogy: biró és fél egy személyben senki sem lehet a nélkül, hogy az önkény gyanújával joggal ne illethetnék. Gyakran ezrekre — sőt egy vasúti perben, melyben nagy külföldi érdekeltség volt — milliókra ment azon összeg, melyért az államkincstár a rendes biróság előtt pereltetett. Erre az ügyre utaltam előbbi megjegyzésemben. Ha már most a kormány azon ága, mely az ügy elintézését saját hatásköréhez tartozónak vélte, a legnagyobb alapossággal emel is hatásköri összeütközést s kéri az ügyet a rendes bíróságtól elvonatni: nem kénytelen-e a magyar állam közbecsülését féltékenyen őrző kormány százszor is meggondolni, elvonja-e a felhozott érvek daczára az ügyet a rendes bíróságtól, mely hatáskörét helytelenül állapította meg, s jogi meggyőződése ellenére ne hagyja-e a biróság előtt az ügyet abból az egy okból, hogy alkalmat ne szolgáltasson különösen a külföldi érdekeltség oly vádaskodására, mintha ebben az országban a kormány az államkincstárt terhelő pereket akkor von-