Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 3-4. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. [3.] r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 241 336. §. 2. pont. Több határozat foglalkozott a temetőben való elkövetés szerinti minősítéssel. Kimondotta a C hogy a minősítés szempontjából a temető a jellegét megtartja, mig a síremlékek abban el vannak helyezve (B. J. T. LXIX. 532. 1.). Kimondotta továbbá, hogy a harcz színhelye az elesett s a helyszínén vagy annak közelében eltemetett katonákra nézve annak temetője is (B. J. T. LXX. 25.). Ez által a harcztéren elesett s ott eltemetett katona holttestéről való lopást a minősítés alá vonja, fenntartva mégis azt az elvi álláspontot, mely szerint a minősítésnek kelléke, hogy az elvétel temetőben történjen. 336- §• 7- és 9. pont. Több ízben foglalkoztatta a judikaturát a kétféle minősítés megkülönböztetése. Egy határozat elvi éllel juttatja kifejezésre a különbséget. _A 7. pont szerinti minősítés magánjogi , a 9. pont szerinti közjogi szolgálati viszony esetében nyer alkalmazást íB. J. T. LXX. 79. 1.). Ez elvi álláspontnak megfelelőleg, nem nyert alkalmazást a 9. pont szerinti minősítés, mikor a lopást magánjogi czimen, az államtól nyert megbízás folytán oly teendőt ellátó egyén követte el, a melyet rendszerint hivatalszolgák szoktak ellátni (B. J. T. LXX.3 3 2. 1.). Viszont megállapítást nyert e minősítés, mikor a lopást a postánál teljesítendő szolgálatra a postamester által felfogadott és fogadalmat tett egyén követte el (B. J. T. LXIX. 303. 1.). 363. §. A bíróságok ama gyakorlata, mely szerint a 563. szerinti hűtlen kezelés hivatalból üldözendő, az irodalomban érdekes felszólalások tárgyát képezte. Ladányi Sándor (J. T. K. LII. 281. L), majd Doleschall Alfréd (J. T. K. LII. 294. 1.) bírálat tárgyává tették a gyakorlatot s a magáninditványi jelleg mellett szállottak sikra. 386. §. Nem zárja ki a csalás megállapítását az, hogy az adós oly időben vonja el vagyonát a hitelező elől, a mikor annak követelése tekintetében a moratóriumi rendelet értelmében végrehajtás elrendelhető nem volt (B. J. T. LXIX. 218. 1.). Megállapittatott e minősítés szerinti csalás azon az alapon, hogy vádlott a polgári perben történt marasztaltatása után hivatali illetményeit felvette, majd állásáról lemondott és kieszközölte fizetésének le nem foglalható összegre való leszállítását (B. J. T. LXIX. 223. 1.). 414. §. Több döntés szolgáltatott adalékot csalárd és vétkes bukás esetében az anyagi csőd kérdésének megállapítására. Kimondotta ugyanis a C, hogy a szenvedő állapot megállapításánál a vagyonbukott házastársának hozomány követelése is figyelembe veendő (B. J. T. LXIX. 240. 1. Kimondotta továbbá, hogy az anyagi csőd kérdésének vizsgálatánál csakis a csődnyitáskor fennforgott vagyoni állapot irányadó ; a vagyon értékét növelő, utóbb felmerült körülmények figyelembe nem jöhetnek (B. J. T. LXX. 62. 1.). 447., 448. §§. A fogolyszöktetési tényálladékokkal a bíróságok az •utóbbi években egyre többet foglalkoznak és pedig a C. gyakorlatában