Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog és a választók számának szociológiai és politikai jelentősége

A VÁLASZTÓJOG ÉS A VÁLASZTÓK SZÁMA. ellensége volt az általános, egyenlő választójognak és a ttáutt védője, a pelrifikáló, konzerváló politika kővetője, hive volt. 3- A vagyon, az intelligencia és kormányát ezen erős szövetségével szemben állott a politikai jogokból kirekesztett polgári és munkásosztályok innováló törekvése és jogkövetelése. A jogtalan osztályok tagjai számosak voltak, azonban hiányzott ezeknél az öntudatosság, hiányzott a szervezettség, hiányzottak az ő politikai pártjaik, továbbá hiányoztak évtizedeken ái vezető politikusaik, publiczistáik. A parlamentben képviselt partok politikusai általában | nagyon kevés kivétellel1 a nemesi és professionális intelligens osztályokból kerültek ki. Ezen pártoknak figyelmét közjogi- és pártkérdések kötötték le, szocziális kérdésekkel nem foglalkoztak. 5. Elleniét <i társadalmi struktúra és jogfejlődés között. A parlamenti választójogból kizárt társadalom erejének' gyengesége miatt történhetett az meg. hogy az 1874. évben alkotott választójogi törvény, .az 1Ő48. évben hozott első választójogi törvényt — fejlesztés helyeit — lényegesen megs;ükitetíé és a választójogból kizárta a kisbirtokos parasztok, a- ónálló iparosok jelentékeny nagy számát; ki;árto a\ ipari munkosok, a-mezőgazdasági munkások és cselédek nagy tömegét. Midőn az 1848. évi alkotmány a rendi alkotmánv helyébe megteremtette a népképviseleti alkotmányt, jóformán minden akkoriban lennálló társadalmi osztályt választójoggal ruházott lel és az addigi 200,000 kiváltságos nemesi választó helyett 800,000 polgárnak adott politikai jogot. Az 1874. évi választójogi törvény nem folytatta a jogkiterjesztést 1848 szellemében. Erre pedig annál nagyobb szükség lett volna, mert Magyarország gazdasági és társadalmi élete gyökeresen, mélyrehatóan átalakult 1848 óta. Jobbágygazdálkodásból : a szabad bérmunkás, naturált-gazdaságból : kapitalizált pénzgazdaság, nagybankok, tőkekonczentráczió, hitelgazdaság, nagykereskedelem, nagyvárosok, nagy vasutrendszer alakultak ki. Ez uj gazdasági renden felépült a modern társadalom, ebben uj társadalmi os;tálvok