Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog és a választók számának szociológiai és politikai jelentősége

A VÁLASZTÓJOG ÉS A VÁLASZTÓK SZÁMA 1^3 dalomban ösztönszerű és tudatos erőfeszítések működnek állandóan arra, hogy a társadalmi, gazdasági, vallási, faji, tudományos erdekek ütközését megakadályozik, hogy a társadalmi osztályok — főként a polgári középosztály kialakulását — gátolják. A hódító, ösztönszerűleg, minden eszközzel'eredeti formájában akarja megtartani az államot, melyet alkotott; mert csakis igy véli biztosithatónak a társadalom jólétének alapjait. A hódító osztályok ugy vélik, hogy a társadalom stabilitását csakis az biztosítja, ha a hatalom az ő birtokuk marad. A megtartás és ujitás egyénei, osztályai, szembenálló érdekeik védelmére és kiküzdésére a legkülönbözőbb egyházi, politikai, hivatás és foglalkozás szerinti, ipari, kereskedelmi, tudományos szervezeteket, intézményeket, pártokat alkották idők folyamán. Szemben áll és harczot viv az egyének és az osztályok érdekeivel, a harmadik faktornak : az államnak külön érdeke is, mely voltaképen az összeség közös érdekét foglalja magában. Az állam is törekszik a maga corporativ-individualitását (Staats-Individualitát) és átfogó érdekeit hatalomra juttatni és védelmezni; erre harczi és védelmi eszközei: a képviseleti rendszer a kormányzási és közigazgatási szervezet; továbbá egyes társadalmi osztályok, melyek mint az államalkotó osztályok utódai, érdekeiket a meglevő rendszerben kielégítve találják. Az állam is — természete szerint -— kérlelhetlen harc;ot vw a;ok ellen, a kik a; o Slaats-Individualitát-ját fenyegetik, korlá/o-^ik. Ez a szünetlen összeütközés az egyéni, az osztály és az állami érdekek között ma már legális alapon és ellenségeskedés nélkül, kölcsönös engedékenységgel folyik le az alkotmányos, valóban demokratikus államban. Mindegyik népérdek megfelelő kielégítést talál és létrejön az érdekek egyensúlya. Az ellentétes érdekeknek ilven békés egyensúlya akkor alakulhat ki. mikor a politikai és gazdasági hatalom megoszlása valóban demokratikus. Az életben azonban ilyen ideális demokráczia kevés van. A vagyon és jövedelem egyenlőtlen megoszlása kö11*