Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog és a választók számának szociológiai és politikai jelentősége

A VÁLASZTÓJOG ÉS A VÁLASZTÓK SZAMA. l6l olyan államformában való megszervezése és vezetése, a melvben minden embercsoport és osztály egyenlően, igazságosan hozzájut az őt megillető hatalmi befolyáshoz. A demokráczia: minden nagykorú férfinak és nőnek részt ad a társadalomban levő összes politikai és gazdasági hatalom gyakorlásában, de nem önczélul adja a^t a hatalmat, hanem kizárólag a; általános kö%jó érdekében kell azt gyakorolni. A demokráczia a társadalmi hatalomnak olyan elosztását jelenti, a mely mindenkit felelőssé tesz, miként gyakorolja a befolyását a hatalomra és egyúttal mindenkit feljogosít arra, hogy ellenőrizze, miként gyakorolják a társadalom többi tagjai a hatalmat, mindenkinek biztosítja a beavatkozás jogát és nem ismer egyéb korlátot annál, mint a melyet az általános közjó érdeke a hatalom érvényesítésében megkíván.* 2. Társadalmi osztályok ütközése. A demokráczia a modern társadalom tömegéletének szervezete. Hogyan működik ez a szervezet, szocziologiai alapon a következőkép világithatjuk meg. Minden államban és társadalomban az egyéni és a csoport érdekek állandó harcza és ellentéte található. Erdekek éhség, sexuális, vérrokonsági, gazdasági, társadalmi, vallási, faji, tudományos, politikai érdekek) egyes egyénekben akcziót indítanak, a mely akczió összeütközik más egyének érdekével és akcziójával. A kollisio eredménye az, hogy az államon belől az ütköző érdekek létrehoznak olyan társadalmi struktúrát, vagy az ellentétes érdekű egyének olyan státusát, állapotát, a mely lehetővé teszi az államban élő egyének további közös akczióját. A nyugalomra való ez a törekvés azonban nem abszolút. Mert az atomisztikus egyéni) érdekek uj akcziókat inditanak. durch die unteren Klassen . . . Das allgemeine gleiche Wahlrecht ist prinzipiell das der Demokratie alléin angemessene Wahlrecht und praktisch das alléin zweekmássige. meil der Herrschaftstricb der unteren Klassen nut von ihm vollbefriedigt verdén kann . . . Sie will das Staatsleben ablidngig maciién ven dem Willen Jer foUtisc/i gleichberechtigten Masse.* * Gustav F. Stetfen : Das Problem der Demokratie. Jena: Diedrichs 1912. 87. logAllam. XVII. évf. 1—2. t". 11