Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A nők választójoga

DR. ZILAHI LÁSZLÓ nak tulajdonképen csak átmeneti jellegű jogczime; ugyanolyan, mint a férfiak választójogánál a Károly-csapatkereszt elnyerése. De a javaslat általános indokolása szerint (96. lap) a nőknek ez a választójoga is «az elhunyt hősök megbecsülése. Az ő helyükbe jönnek a családfenntartó özvegyek. Örökségük nemcsak a kötelesség, hogy gyermekeikről a harcztéren elesett családfenntartók helyett gondoskodjanak, hanem örökükbe lépnek a közjogok gyakorlásában is. Komoly és tiszteletreméltó rétege lesz ez a választóknak, a melytől csekélyebb műveltségi fok mellett is a közügyeknek érett és megfontolt elbírálása várható*. Meg kell még emlitenünk a javaslat 1$. §-át, a mely szerint a törvényjavaslatnak a kijáró okokra vonatkozólag a 810. §-okban foglalt rendelkezései «a nőkre azzal a kiegészítéssel nyernek megfelelő alkalmazást, hogy a választójog gyakorlásából ki van zárva az a nő is, a kit a gyermeke felett viselt törvényes és természetes gyámságtól a hatóság jogerősen elmozditott, azon idő alatt, mig a gyermek másnak gyámsága alatt áll, de legalább az elmozdítástól számított két évig». Végül különös figyelmet érdemel a javaslat 16. §-a, mely a választhatóság feltételeit a férfiakra és nőkre egyaránt kiterjedően állapítja meg («országgyűlési képviselővé választható az, a kinek a választás időpontjában választójoga van» ... stb.). A 16. §. nyilvánvalóan annak az álláspontnak megfelelően van ilymódon szövegezve, hogy, miután a javaslat a nőket választójoggal kívánja felruházni, nem volna helyénvaló a választhatóság szempontjából a női választókat a férfiválasztóktól eltérő elbírálás alá vonni. * A női választókban a nemzetnek egy olyan rétege jutna az alkotmányos jogok gyakorlásában való részvételhez, a mely abból eddig, politikai életünk modern alapokra helyezkedésének ideje alatt is, ki volt zárva. A nőknek a választójogosult-