Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog gyökeres reformjának szükségessége

A VÁLASZTÓJOG GYÖKERES REFORMJÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE. ? állott fenn, a ház egyes tagjai ennél továbbmenő intézkedést, valósággal külön harczos-választójogot követeltek. Az angol választójog korhatára alacsony: 21 esztendő. Mégis e képviselők választójogot követeltek a háborúban ténylegesen szolgáló minden legalább 19 éves katonának is. A kormány nem zárkózhatott el a közhangulat elől és megígérte, hogy a kérdést a bizottsági tárgyalások befejezése után újra a ház elé viszi. Ez a javaslat harmadik olvasásánál, az alsóház 1917. évi november 20-iki ülésén meg is történt. A fiatal katonák nem nyertek ugyan katonai szolgálatuk alapján külön választójogot, de a kormány beleegyezésével a ház elfogadta azt az inditványt, hogy a háborúban résztvett katonák, ha egyébként rendelkeznek a választójogra nézve a javaslatban megkívánt kellékekkel, már 19. életévük elértével választók lehetnek, ha 19. életévüket hadi szolgálatuk ideje alatt betöltötték. Anglia tehát a háború alatt, 1916. októbere óta behatóan foglalkozik a választójog kiterjesztésével s a társadalom átalakulásának megfelelő korszakos reformmal készül a jövő feladataira. Vezetőférfiai a nagy választójogi reformban a belső béke és az alkotó munka biztositékát látják. Nézeteiket mintegy összefoglalják Cave szavai: «A? uj rétegek bevonulása a választójogba: megnyugvás és egyensúly. Aj államot megmenti a polgári társadalom belső viszályaitól és a trón erejét növeli.* A háború átalakító ereje a semleges államokra sem maradt hatás nélkül. Az idők komolysága ezeknek az államoknak társadalmát is uj feladatok elé állította, érettségüket fokozta s a társadalmi munka megoszlásában náluk is változó elhelyezkedésre adott alkalmat. Dánia, a melynek választójoga már a háború előtt is a tiszta általános választójog alapján épült fel, a háború hatása alatt ősi intézményekkel szakított. Elejtette a 30 éves korhatárt és fokozatos megvalósítás mellett 2^ évre szállította le. Eltörölte azt, a dán hagyományokban mélyen gyökerező kizáró okot. hogy a házi alkalmazott (cseléd), ha nincs külön háztar-