Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A nők választójoga

DK. ZILAHI LÁSZLÓ általában leginkább képesnek mondható. Ha a nőknek ez a választójoga viszonylag szükkörü is, de mindenesetre demokratikusabb, mint a női választók mesterkélt vagy önkényes csoportosítására alapított választójog, a mely utóbbi expediens pedig szükségszerüleg és kizárólag maradt volna fenn, ha a javaslat a nők választójogának kérdését ugyan meg akarta oldani, de nem a férfiakéval egyenlő és nem is az épen általa választott alapon. A törvényjavaslat tehát helyesen járt el, mikor az egyes osztrák tartománygyülések választási rendtartásaiban meghatározott czenzus helyett (nagybirtok), a nők választójoga főjogczimének megállapításánál az 1917. május 18-án kelt németalföldi alkotmánymódosító alaptörvény 4. §-ában kimondott elv alapjára helyezkedett, a mely szerint a nők felruházhatok választójoggal, «de nem vagyoni javak birtokára alapított jogczimeknél fogva». De különben is: a nők választójogának a javaslatban megállapított főjogczime ma már nem egyes osztályok privilégiuma. A polgári leányiskola és az ezzel egyenlő toku tanintézetek ma már a társadalom minden osztályához tartozó szülők leánygyermekei részére nyitva állanak és nőnevelésügyünk fokozatos fejlődése révén mindig nagyobb tömegeknek lesznek hozzáférhetők. Továbbá azoknak a nőknek legnagyobb része, a kik a polgári leányiskola negyedik osztályát elvégezték és életük 24. évét betöltötték, vagy önálló keresettel bir, vagy pedig családanya és gyermekeinek felneveléséről, családjának ellátásáról és háztartásának vezetéséről gondoskodik. Ennek a jogczimnek alapulvétele mellett tehát, a magasabb műveltségtől eltekintve is, választójogot nyernek az arra elsősorban érdemes nők közül olyanok, a kiknek önálló keresetük van és ezek között jóformán az összes köz- és magánhivatalnokok és olyanok is, a kik önálló kereset nélkül a feleség és anya hivatását töltik be, vagyis mindkét csoportban a női társadalom legértékesebb elemei. Viszont a választói jogosultságnak ez a jogczime az az alap, a melyről a jövendő törvényhozás a nők közéleti szerep-