Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog művelődési vonatkozásai

142 A VÁLASZTÓJOG MŰVELŐDÉSI VONATKOZÁSAI gazdasági jellegénél fogva természetes, hogy létesítendő tanolyamok tulnyomólag csakis mezőgazdasági irányúak lehetnek. S gazdaságunk mai helyzetében önként adódik az is, hogy a többermelés gondolatát kell szolgálniok. A mikor a javaslat a lakosság'gazdasági irányú oktatását ekként előmozdítani kívánja, e törekvése találkozik a vallás- és közoktatásügyi kormányzat programmjával s a gazdasági oktatás szükségességével. Remélhető, hogy e tényezők hatása alatt a felnőttek gazdasági irányú oktatása hatályosan fog megvalósulni: a tanfolyamok kellő számban fognak létesülni, sokféle, az élet szükségleteihez igazodó változatban, szakképzett tanitókkal s gyakorlati gazdasági ismereteket magában foglaló tantervvel. S kápráztató lehetőség, hogy ily módon a magyar nép gazdasági oktatásának oly arányú fejlődése indulhat meg, a mely hasonlóan egyes mezőgazdasági jellegű demokrácziák gazdasági oktatásához, népies gazdasági kultúránknak s mezőgazdaságunknak felvirágzására vezethet. Midőn az alkotmány visszaállítása után nagyobb erővel lép fel nálunk az értelmiségi cenzus gondolata, e felfogás mögött az a távolbalátó és aggódó államférfiúi belátás él, hogy Magyarországon, különleges viszonyainknál fogva, a népesség művelődésének emelése életbevágó szükségesség. E gondolat vonul végig Schwarcz Gyulának 1879-ben megjelent «Allamintézményeink és a kor igényei» czimü munkáján. Szerinte 1867 után a szervezésben sok hibát követtünk el, rosszul gazdálkodtunk és ezért azt a meggyőződést vallja, hogy az országot csak közművelődésünk és közgazdaságunk rendkívüli emelése, a közművelődési alapon álló jogállam létesítése mentheti meg. S Kossuth Lajos is 18Ó8 márczius 5-án Schwarcz Gyulához intézett levelében, melyről a javaslat indokolása azt mondja, hogy az értelmiségi cenzus gondolatmenetét mintegy kristályosodva tartalmazza, azt irja, hogy «a mindenhol nagyfontosságú közoktatási ügy hazánkra nézve valóságos életkérdés Teljesen meg vagyok győződve, hogy ha a Közép- és Al-Duna ethnographiai rendszerében nem sietünk nemzetünk számára kultúrai tekintet-