Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választójog művelődési vonatkozásai

124 DR- GÖNCZI JENŐ minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel, tehát a törvény kötelező erejének igénybevételével is — pl. a számlálólapok kitöltésénél, az idézésre való megjelenésnél — teljes biztosítása szükséges. A VÁLASZTÓJOG MŰVELŐDÉSI VONATKOZÁSAI. Irta: Dr. GÖNCZI JENŐ, miniszteri titkár. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat a választójogot az irni-olvasni tudásra alapitja s a férfiak választójogának főjogczimévé az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését, a nők választójogának főjogczimévé pedig a polgári iskola negyedik osztályának sikeres elvégzését teszi. Ily módon a javaslat az értelmiségi czenzus rendszerét valósitja meg. A választójog e rendszere pedig a választójog és a művelődés kölcsönös hatását fokozza. Az alábbi fejtegetések e kölcsönhatás kérdésével foglalkoznak s azt vizsgálják, hogy művelődési szempontból a javaslat alapján milyen összetételű és jellegű választóközönség alakulása várható s hogy a javaslat választójogi rendszere mily hatást gyakorolhat művelődésünk fejlődésére, A javaslat szerint az irni-olvasni tudás, az állampolgárság és a huszonnegyedik életév betöltése mellett, a választójog általános kelléke. Ez alól egyetlen kivétel van: a javaslat 3. §-a azoknak választójogát, a kiket az 1914. évre érvényes névjegyzékbe felvettek, meghagyja mindaddig, a mig régi jogczimük az illető községben (városban) változatlanul fennáll s e korlátozás nélkül meghagyja azoknak választójogát, a kiket már az 1914. évi névjegyzékbe is az 1874: XXXIII. t.-cz. 2. §-án alapuló régi jogosultság jogczimén vettek fel. Ily módon 170,000 irni-olvasni nem tudó férfi lesz választóvá, kiknek joga azonban személyhez kötött s száma a természetes apadás következtében