Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A névjegyzékkészítési eljárás lényeges újításai

A NÉVJEGYZÉKKKSZITÉSI ELJÁRÁS LÉNYEGES ÚJÍTÁSAI. IO9 mustól mentesen necsak jogot szolgáltasson, de egyúttal a választások tisztaságának erkölcsi igazságát is hirdesse és ezzel a magasabb közéleti morál kultuszát szolgálja. A NÉVJEGYZÉKKÉSZITÉSI ELJÁRÁS LÉNYEGES ÚJÍTÁSAI. Irta : Dr. SPUR ENDRE, az igazságügyminiszteriumban alkalmazott kir. torvény­széki biró. Valamely jog, mint képesség csak akkor bir jelentőséggel annak alanyára nézve, ha gyakorlásának tárgyi teltételei is megvannak. A választójog gyakorlásának első és legfontosabb tárgyi fel­tétele — a legtöbb európai jogrendszerrel egyezően — a Javaslat szerint is az, hogy a jogosult íel legyen véve a válasz­tók névjegyzékébe. Hogy tehát a törvényben megadott választójog, bármily általános is, ne csak elmélet, merő igéret maradjon, a választók összeírása rendszerének a legerősebb biztosítékokkal kell ki­építve lennie, hogy a jogosultak mindegyikére nézve tényleg lehetővé váljék a névjegyzékbe való felvétel alapján jogának érvényesítése. A választási eljárás leglényegesebb rendelkezései ennélfogva kétségkívül azok, melyek a választók összeírására, a választói névjegyzékek elkészítésére vonatkoznak. illetőleg ezekkel szorosan összefügnek. Az alábbiakban azt tesszük közelebbi vizsgálat tárgyává, hogy a Javaslat e téren minő fontosabb újításokat tartalmaz és hogy az anyagi rendelkezések nagy súlyának az eljárás terén megvan-e a kellő hordképességü támasza. Azokat a szerveket, amelyek az 1913'- XIV. t.-cz. szerint a névjegyzék összeállitása körül közreműködnek, a Javaslat is átvette.

Next

/
Thumbnails
Contents