Jogállam, 1918 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1918 / 1-2. szám - A választások tisztaságának bizonyítékei a választójogi törvényjavaslatban

A VÁLASZTÁSOK TISZTASÁGÁNAK BIZTOSÍTÉKAI. sértett pótmagánvádja tényleg széles keretben érvényesülhet, mert a sértettnek a Bp. 13. §-ában foglalt az a meghatározása, a mely szerint sértett az, a kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette az elkövetett vagy megkísérelt bűncselekmény. «nem tesz különbséget magánjogon vagy közjogon alapuló jog között, a miből kétségtelenül következik, hogy ha valakinek választójogát valamely bűncselekmény megsérti, ennek megtorlása czéljából az illető választónak beavatkozásra van joga; oly esetben, midőn a választó joga a választás eredményében hiúsul meg és ez a hatás bűncselekménynek a következése, ezen hatás és a cselekmény között pedig okozati összefüggés áll lenn, kétségtelen, hogy a vádképviselet joga a választót megilleti» [Erdély Sándor igazságügyminiszter felszólalása a képviselőháznak 1896. évi szeptember hó 9. napján tartott ülésén). A szóbanlévő bűncselekmények tényálladékának szorgos átvizsgálása azonban arról győz meg, hogy mégis merülhetnek fel súlyos visszaélések, a melyek nem érintik annyira közvetlenül egyes személyek jogát, hogy azok sértettkép léphetnének fel ezen az alapon. Ily esetekben a megtorlás szorgalmazása bűnvádi eljárási jogunk értelmében kizárólag a kir. ügyészség tiszte. Ha p. o. valaki abból a czélból, hogy a választó bizonyos jelöltre szavazzon, etet és itat (1013: XXIII. t.-cz. 10. §.), vagy ha valaki halott helyett szavaz le (1913: XXIII. t. cz. 1$. §.), vagy ha valaki a titkos szavazásnál használt hivatalos szavazólapokat a választás meghiúsítása végett megsemmisíti (1915: XXIII. t. cz. IÓ. §.), vagy ha valaki jutalmat fogad el azért, hogy valamely jelöltre szavazzon tön ényjavaslat 168. §.) a bűnvádi eljárás folyamatba tétele, illetőleg a bűnvádi eljárás mellőzése kérdésében végső fokon a kormány dönt. A német irodalomban Gneist, nálunk Balogh Jenő [A bűnvádi perrendtartás magyarázata 1900. I. k. 112. és köv. I.) fejtette ki tüzetesen, hogy a kormányhatalom egyes bűncselekmények elkövetőinek felelősségre nem vonása utján is mily érzékenyen sértheti az igazságszolgáltatás érdekeit és hogy a pártkormány képes arra, hogy hivei számára a bün-