Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - A világháborút lezáró békekongresszus jogi problémái

A VILÁGHÁBORÚT LEZÁRÓ BÉKE KONGRESSZUS. Friedensschluss kann regelmássig als ein Compromiss aufgeíasst werden, da bei strengem Festhalten an den Principien die Partéién niemals zum Frieden gelangen würden». De igaza van Kirchenheimnek abban is, hogy a békekötésnek a jogvitát a hadviselő felek között el kell intéznie, mert mindaddig, a rtiig ez a jogvita elintézve nincs, addig békekötésről nem, hanem csakis fegyverszünetről lehet szó. Ezt a tételt csak azzal kellene korlátozni, hogy a hadviselő felek közt nem mindig jogvitáról, hanem politikai, gazdasági és más természetű viszályokról is lehet, sőt a legtöbb esetben épen ezekről van szó. Helytelen tehát az ily politikai, gazdasági és más természetű viszályokat a jogvita kifejezéssel illetni s azt a látszatot adni a háborúnak, mintha az csak egyszerű per volna, a melynek lezárásaként ítéletet hoznak s ez az itélet megmondja, kinek a részén van a jog. E korlátozástól eltekintve azonban helyes gyakorlati érzékre vall az a fölfogás, hogy békét csak akkor lehet kötni, a mikor az államok közt fölmerült viszály valami módon, akár kompromisszummal is, de elintézhető. Minthogy a nemzetközi jog nem oly fölsőbb hatalom által szabályokba foglalt jogrendszer, a mely kiméri az egyesek jogkörét, e jogkör határait és e jogkör védelmeként megállapított kötelezettségeket, hanem az államok közös fölfogásán, közös megegyezésén, egymásnak kölcsönös respektálásán alapuló, lazábban összefüggő szabályok összesége: már a nemzetközi jognak e természete, az egvmás hatalmának elismerésével magvarázható önkorlátozások is abba a gondolatmenetbe hajtanak bennünket, hogy a békekötéssel teremtett jogállapot épugy, mint a nemzetközi jogban oly gyakorlati önkorlátozások, igy a háború egész joga is, kompromisszumszerü s ez a kompromiszszumszerüség ép a békekötésnek alaptípusa. A békekötés tehát hasonlatos a mesgyeigazitáshoz, a melynél a biró a vitás határt a felek közt egyelőre megállapitja ugy, hogy mindkét fél jogának és kötelességének kiterjedése elé határt szab. A békekötés ettől csak abban különbözik, hogy itt nem a biró, hanem