Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

Ó2Ó BÁRÓ WLASSICS GYULA uralkodóház többi tagjai Magyarország fővárosában* ÍIOOI1906. Képviselőházi Napló 3315. lap). Egv más helyen ismét igy nyilatkozik. (•Hivatkoztam Deákra és Andrássyra abból a szempontból, hogy az 1867 : XII. t.-cz. nem rendeli el a különálló magyar udvartartás felállítását és hogy a mai állapot nem jogsérelem az 1867: XII. t.-cz. alapján. És azt hiszem, ebben a keretben és ebben az értelemben teljes joggal hivatkozhattam, mint klasszikus tanukra, azon nagy államférfiakra, a kik ezt így vitték bele az életbe» (1901 —1906. Képviselőházi Napló 3^2. lap). Ezekben a nvilatkozatokban szó sincs joglemondásról, hanem igenis a czélszerüség szempontjait figyelembevevő álláspont ez, mely a két állam uralkodójának fizikai személyazo-, nosságából levonja a belső udvartartás czélszerü berendezésének követelményeit. Meg kell jegyeznem minden félreértés elkerülése végett, hogy azok az intézkedések, melyek elrendelték, hogy magvar közjogi cselekvényeknél magyar udvari méltóságok környezzék a királyt, nem a belső udvartartás köréhez tartoznak. Az udvartartás mint szerves egység csak azon hivatalok és szolgálatok összessége, melyek szervezetileg az ismert négy legfőbb udvari hivatalban és törzsben vannak összefoglalva. IV. Károly király koronázása alkalmával sem kérte a nemzet az elkülönített magyar udvartartást. Ez azonban nem joglemondást jelent, mert abban mindnvájan egyetértünk, hogy a személyesitett magyar szent koronához elválaszthatlanul van fűzve a szent korona viselőjének, mint a szent korona legfőbb szervének tiszteletjoga, a magyar udvartartás. Ennek a jognak a gyakorlatánál azonban nem zárkózunk el azon czélszerüségi tekintetek elől. melyek az egy physikai személyt szolgáló udvartartás belső berendezésénél figyelembe veendők. A koronázó országgyűlés képviselőháza a régi országgvülések nyomán mindenesetre ünnepélyes íormában kérte volna O Felségét a magyarországi tartózkodásra és ezért