Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

(j2_| BÁRÓ VVLASSICS GYULA tást a mikor akarja és ez a jog- nem merült el azért, hogy a magyar király egyúttal ausztriai császár, az egyenes következménye annak, hogy a magyar szent korona souverainitása teljes épségében' fennáll és jogilag fennállott a Habsburgok trónrajutásától a mai napig. Meg kell állapitanunk azt is, hogy a nemzet királyával egyetértésben cselekedett, midőn az elkülönített magyar udvartartást fel nem állította, és nem tekinthető törvénysértésnek, hogy elkülönitett udvartartás nincs. Vezető államférfiaink közül többen az 1867-iki törvényt és az 1904: XXXIII. törvényt nem ugy magyaráznák, mintha azok elrendelnék az elkülönitett magyar udvartartást. Wekerle Sándor 1892-ben április 2-án a kormány nevében a következő kijelentést tette: «konstatálni kivánom, hogy sem a kormány, sem ezen oldal részéről soha senki kétségbe nem vonta azt, hogy az udvartartás nem közös ügy, a mint, azt hiszem, az 1867 : XII. t.-cz. rendelkezései értelmében — melyek ugyan nem arról szólnak, hogy az udvartartás külön legyen, hanem csak az udvartartás költségeinek külön megállapítási módozatait határozzák meg — nem is volna lehetséges azt vitatni, hogy az udvartartás közös ügy. Tehát konstatálom, hogy soha senki nem is állította azt, hogy az udvartartás közös ügy. Ebből azonban még nem következik az, hogy ennek az udvartartásnak okvetlenül elkülönítettnek kell lennie. A megelőző években már többször, ugy a mult esztendőben, mint ezelőtt két esztendővel is, jeleztem a kormánynak abbeli álláspontját, hogy mi egy belső berendezésében is elkülönitett udvartartást czélszerünek nem tartunk.-) Ennek a nyilatkozatának folytatása az, a mit már föntebb idéztem. «Az udvartartás belső berendezéseért is felelősséget vállalunk, el kell vállalnunk jelesen azt a felelősséget, hogy az udvartartás belső berendezésében ne fejlődhessék ki oly szellem, mely akár alkotmányunkkal, akár nemzeti érzületünkkel megegyeztethető nem lenne (1892 — 1897. évi Országgyűlési Képviselőházi Napló 71., 72. oldal;. Tisza István pedig 1904. évi július hó 9-én igy szól : «Az bizo-