Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete
6o8 BÁRÓ WLASSICS GYULA jogok terjedelmétől és fajától. Továbbá azzal, hogy a monarcha akaratát és cselekményét mindkét állam szervéül (Organ) rendelkezésre bocsátja, személyisége ezért nem bomlik két személylyé, mert organikus functiói akármelyik államnak állanak is szolgálatában, ezek csak egy physikai személy életnyilvánulásai. A monarcha ugyan két személy helyett cselekszik, két személyt képvisel, de ő maga nemcsak physikailag, de jogilag is csak egy személy marad. Fictióval dolgozik Nagy Ernő, — úgymond — mert a monarchának jogi és szervi viszonyát az államhoz elnevezi államjogi személyiségnek és ezt az államjogi személyiséget, mely a külvilághoz nem tartozó testetlen valami, miután ez csak egy viszony, egy képzet, a physikai személylyel egyenlővé teszi. Nagy Ernő nem elégszik meg azzal, hogy azt mondaná: a monarcha, mint egyéniség, állami functiókat és jogokat gyakorol Ausztriában és Magyarországban, hanem ehhez oly következtetéseket füz, melyek csak akkor volnának elfogadhatók, ha a közjogi személy valóban élő, cselekvő, akaró, élvezni tudó, a physikai személytől különböző biológiai lény volna, mert csak ily föltétel mellett volna lehetséges a két államjogi személyiségnek külön-külön udvartartást követelni, a mely nem a physikai személy udvartartása volna. Az osztrák császár és a magyar király csak egy ember és az ő akarata, tette is csak egy emberé. Az államnak csak a monarcha physikai személye tehet szolgálatot, ez tud törvényt szentesíteni, minisztert kinevezni, határozatokat hozni, külügyi politikát vezetni, szóval csak a physikai személy tud uralkodni. A törvények is mind a monarcha életét, testi épségét stb. védik. Emberek tehát a magyar királyok, kiknek testük van, egészségük van, születnek és meghalnak, családdal birnak, férfiak vagy nők, szóval physikai személyek, szükségük van lakásra, ételre, italra, testi épségük védelmére, jogállásuk, méltóságuk, az irántuk köteles tisztelet megóvására, és igy mindezen szükségletek kielégítésének biztosítására az udvartartás szolgál. Nagy Ernő pedig az udvartartás jogi természetét az