Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. 597 rendtartása. Igaz, hogy I. Ferdinánd német rendtartásnak, nevezte az ő udvari rendtartását, de ennek nincs területi jelentősége. Ezzel I. Ferdinánd csak azt akarta jelezni, hogy az ő udvartartási rendje a német fejedelmi szokásokon épült fel. Az udvartartásnak a területtől és az uralkodói jogok számától való függetlensége az ok, a miért L Ferdinánd rendtartása, a mennyiben az a szűkebb értelemben vett udvari hivatalokra vonatkozik, az újonnan szerzett Cseh és Magyarországokra nem volt tekintettel. Az udvartartás — mondja szerző — csak egv J°gi és egy gazdasági egység akárhány állam uralkodója legyen is a monarcha. Hogy az udvartartás nem országos intézmény, hanem az uralkodóház testületének, illetve e testület fejének intézménye, ennek bizonyitására hivatkozik Zolger az udvartartás hivatalos elnevezéseire, hol az udvari hivatalok mindig a fejedelem személyéhez kapcsolva jelöltetnek. * Mária Theresia férjének német császári megkoronázásáig a «Königin von Ungarn und Böhmen» czimet használta, de a császári koronázás után az udvartartás, mely a császáré és a császár-királynéé is volt, a «császári, királyi» czimet viselte és 17158-ban «der Kaiserlich Königlichen Apostolischen Majestát». 1885-ben április 15-én és 1889. évi október hó 17-ikén, melyekben a császári és királyi megjelölés rendeltetett el, szintén a Felség személyével kapcsolatban hozattak az udvari méltóságok és tisztségek. Felhozza még az 1889. évi november hó 23-iki osztrák igazságügyminiszteri rendeletet is, melyben az igazságügyi hatóságok figyelmeztetnek, hogy az udvari méltóságokat miként czimezzék. ** * Seit 1625 wurde der Hofstaat vor der Wahl zum römischen Könige als der «Königlichen Majestát (zu Hungern und Behaim) etc.», nach der Wahl als der «Römisch (zu Ungarn und Böhmen) königlichen Majestát etc.» und nach Erlangung der Kaiserwürde als der »Kaiserlicheni> oder «Römisch kaiserlichen Majestát Hofstaat* (Obersthofmeister, Obersthofmeisteramt usw.), bezeichnet. (502. lap.) ** Anstatt der Bezeichnung «k. k.» die Bezeichnung : «Seiner k. u. k. Apostolischen Majestát* führen und sich somit z. B. : «Seiner k. u. k. Apostolischen Majestát Erster Obersthofmeister; Oberstkárnmerer» usw. nennen. 504. lap.).