Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 9-10. szám - Az udvartartás jogi természete

AZ UDVARTARTÁS JOGI TERMÉSZETE. vonatkozásban a legmagasabb magánszolgálatot is az állami szolgálattal egyenlő elbánásban részesiti). Az államnak ezek a cselekvényei természetesen állami ügyek, de már az udvartartás gondozó feladatai nem azok. Ezeknek a gondozó udvari hivataloknak sikere iránt az államnak kétségtelenül élénk érdeke van, mert az uralkodó és uralkodóház testi, lelki jólléte állami érdek is. Erre a kettős érdekre épiti fel a két jogalany elméletét, azaz : a két jogalany osztott jogának megfelelelő érdekszolidaritást állapit meg. Ilyen jog- és érdekközösségben az állam és az uralkodóház úgy jelentkezik, mint két szétválasztott érdekkapcsolat saját joggal, saját hatalommal és saját szervezeti renddel. Az a jog és hatalom, a mi az udvari szervezetben működik, nem az államtól kölcsönzött, de eredeti originár hatalom. Ez oly jog és hatalom, mely a patrimonialis államban a fejedelem kizárólagos joga volt. Ebbe a jogkörbe azonban az államszemélyiség keletkezésével az osztott jog szabályai szerint az állam mint részes belépett. Ezért helyteleníti azt a tant, mely az állam és az uralkodóház, az udvar és az államigazgatás, a házi hatalom és az államhatalom közötti viszonyt azon alapelvek szerint itéli meg, melyek azokra a viszonyokra vonatkoznak, melyekben az autonóm önkormányzati testületek az állammal szemben állanak. Helytelen pedig azért, mert az önkormányzati testületek önkormányzati jogainak forrása az állami hatalom, ellenben az uralkodóház autonómiája saját és nem az államtól kölcsönzött jog. Itt jogok megosztásáról van szó és épen ezért nem lehet alárendeltségről, de csak mellérendeltségről (coordinatio) beszélni. Abból a körülményből, hogy az uralkodó család házi törvényhozása csak a házi jog ügyeire terjed és az állami törvényhozás területére nem csaphat át, nem lehet az alárendeltség viszonyát megállapítani. Nem lehet azért, mert az állami törvényhozás szintén a maga hatáskörére van utalva és nincs joga a házi törvényhozás egész területére kiterjeszkedni, a házi törvényhozást megváltoztatni vagy teljesen eltörölni. A monarcha jogállása megköveteli, hogy a mi az ő uralkodói állását, subjectiv fejedelmi jogait, a család Jogállam. XVI. évf. 9—10. f. 39