Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Szükség van-e a polgári perrendtartás módosítására?

"SZÜKSÉG VAN-E A POLG. PERRENDTARTÁS MÓDOSÍTÁSÁRA? $49 nyesen ki lehet-e kötni. A Curia az osztrák rendes biróság és az osztrák tőzsdebiróság kikötésének érvényét azért itéli meg különbözőképen, mert a tőzsdebiróság kiköthetését a jogsegély­szerződésre alapítja. Holott a jogsegélyszerződés csak a köl­csönös végrehajthatóság szabályozását czélozza és nem nyújt elegendő alapot arra, hogy a tőzsdebirósági alávetésnek nagyobb hatályt tulajdonítsunk, mint a több garancziát nyújtó rendes biróság kikötésének. Ezért ezt a kérdést egységesen kellene szabályozni. Altalános a panasz, hogy az előkészítő iratok túltengése a régi rendes periratokat is meghaladja. Elolvasásuk a biróra és az ellenfélre egyaránt időt rabló és kevés haszonnal járó. Módot kellene nyújtani ahhoz, hogy a biróság az előkészítés czélján 'messze túlmenő iratokat visszautasíthassa. Viszont azokat az előkészítő intézkedéseket, a melyeknek foganatosítását a Pp. 204. §-a az elnöknek pusztán megengedi, kötelezővé kellene tenni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az elnökök ezzel a joggal távolról sem élnek ugy, a mint azt a helyes pervezetés megkivánná. A Pp. 401. §-ának az a rendelkezése, mely megkivánja. hogy az itélet a perben történteket ismertesse, az ítéleteket nehézkesekké, tulterjengősekké teszi. Elég, ha az Ítéletet a felek megértik, ha a res judicata szempontjából megállapítható, hogy minő jog iránt folyt a per, és ha a perújítás szempont­jából megállapítható, hogy a felek minő bizonyítékokat aján­lottak fel. Ezt is felesleges az ítéletben ismételgetni, ha mindez az iratokból kitűnik. E végből kötelezővé kellene tenni, hogy azok a ténybeli nyilatkozatok, a melyek az előkészitő iratok­ban nem foglaltatnak, az elnök választásához képest, vagy a jegyzőkönyvben, vagy ahhoz melléklendő külön iratban fixiroz­tassanak. Ha az ítéletet a fölösleges ballaszttól ily módon men­lesitjük, a bírónak módjában lesz nagyobb gondot fordítani a szorosabb értelemben vett tényállásra, nevezetesen a megálla­jpitott tények fixirozására és a bizonyítékok tüzetes mérlegelésére.

Next

/
Thumbnails
Contents