Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 1-2. szám - A háború esetére szóló kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége
A HÁBORÚ ESETÉRE SZÓLÓ KIVÉTELES HATALOM. 4!annak ellenére. Később a Magyarország területén folyó háborúk megszűntek és 1848 előtt belső háború sem dúlta. Ez a körülmény az előbbi szomorú idők emlékeihez kapcsolódva kétségtelenül közrehatott, hogy Magyarországon a kormánynak a háború esetére szóló kivételes hatalma alkotmányos szabályozást nem nyert még akkor sem, mikor nyugati szomszédjainál az ostromállapoti törvényhozás már megindult; de oka volt az alkotmányos szabályozás hiányának az is, hogy annak szükségét az akkori kormányzat az őt irányító alkotmányjogi felfogásnál fogva nem is látta, mert e felfogás szerint a jus armorum és a iüs eminens megillette a királyt s e jogok alapján törvények nélkül is megteremthette a kivételes állapotokat. Mindezeken kivül az ország sajátságos államszervezete sem engedett tulajdonképeni teret annak, hogy különösen a katonai hatalom a polgári kormányzat terén törvényszerűen érvényesüljön, mig a biztosított egyéni alapjogok általános korlátolása különben is csak későbbi idők fejleménye. A háborúskodás következtében kifejlődött ugyan a katonai kormányzat oly területen, a mely polgári kormányzat alá tartozott volna, t. i. a töröktől visszaszerzett területeken, majd a katonai határőrvidéken; de ez a magyar alkotmány szempontjából sérelmes volt, a mit országgyűléseink nem is hagytak nehézményezés nélkül. Nagyrészt az a körülmény, a melynél fogva a határőrvidéknek katonai kormányzat alá helyezése alkotmányellenes volt, állt útjában annak is, hogy 1848 előtti alkotmányunkban a különféle katonai" hatóságok kiterjesztése a polgári igazgatás terén törvényes szabályozás utján helyet nyerhessen. A határőrvidék katonai kormányzatát olyannak tekintették, mint a mely ezt a területet elvonta Magyarország s~ent koronájának jurisdictiója alól. A katonai kormányzatban nem a magyar állam jurisdictiója, hanem idegen hatalmi tényezők hatósága érvényesült. Nem azért, mert általában katonai volt, hanem azért, mert a katonai hatóság olykép volt szervezve, hogy benne a