Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZ lÁLIZÁLÁSA. nának. Ok járnának el a vagyontalanok ügyes-bajos dolgaiban, •ők képviselnék azokat hatóság és biróság előtt, ők tartanák nyilván hivatalból a kiskorúak jogi érdekeit, ők kutatnák ki a hatósági beavatkozásra okot adó eseteket, ők kezdeményeznék ehhez képest a szegényügyész, a gyámhatóság vagy a biróság közbelépését. A szegényügyésznek magának már a békéltetés és az ideiglenes intézkedés magasabbrendü feladata jutna: határozata addig maradna érvényben, a mig az illetékes hatóság végleges rendet nem teremt. Közte és a gyámhatóság közt aztán a törvénynek kellene megalkotni a harmonikus együttműködés előfeltételeit a hatáskörök szabatos elhatárolásával, a szegényügyész kezdeményező jogának kiépitésével, fellebbviteli lehetőségek biztosításával stb. Ilyenféle szervezetre gondoltam az eddigiekben is mindenütt, a hol családi ügybe hatósági beavatkozás lehetőségét posztuláltam. így a pusztán vagyonjogi (és nem egyúttal személyjogi; hatású kiskoruságmeghosszabbitás elrendelésének kérelmezéséhez; igy a házasfelek személyes viszonya körében felmerülő kérdésekben, nevezetesen abban, nem kell-e a vezető szerepet ideiglenesen vagy végleg a nőre ruházni; igy annak a gondolatnak a megvalósításában, hogy a kiskorú szűkös tartásra szorittassék, ha ez nevelése során alkalmas eszközül kínálkozik. Nem kell külön fejtegetés hozzá, hogy a házasságon kivül született gyermekek atyja kilétének megállapítása, a tartási és — különösen ha az anya kiskorú — az anyát megillető követelések érvényesítése szintén szervesen beleillik az uj intézménybe. De vannak még további elágazásai is, s ezekre bátor vagyok itt röviden kitérni, noha szabályozásuk a polgári törvénykönyv keretéből kiesik. De foglalkoznom kell velük azért, mert csak igy nyer a polgári törvénykönyv számos szépen elgondolt rendelkezése hust, vért és életet. 1. Szólnom kell mindenekelőtt a J. 165. §-áról. a mely igen helyesen szabályozza a pályaválasztás kérdését. A 2. bekezdés szerint a tizennégy éven felüli gyermek kérésére a gyám-