Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZÁLÁSA. 533 mek köteles erejéhez és életsorsához képest a szülő háztartá­sában és gazdaságában közremunkálkodni», — ugy minden tar­tásra jogosulttól meg lehet ezt kívánni, a ki a tartásra kötele­zetthez oly viszonyban áll, hogy a vele való természetbeli együtt­élést tőle el lehet várni. 2. Se részben is — ez volna egyúttal a harmadik esz­köze a munkakerülés elleni küzdelemnek — messzebbre kellene menni, mint ment a béke magánjoga. A pénz szerepe a háború alatt és jó pár évig a háború után nem az többé, a mi volt: megfogyatkozott vásárlóereje a naturális gazdálkodáshoz bizo­nyos fokig való visszatérésre kényszerit. Sokszor, a mikor azelőtt a pénzbeli tartás látszott volna helyénvalónak, most az egyál­talán nem felel meg a czélnak. A tartásra szükséges összeget sokszor oly magasan kellene megállapítani, hogy az a kötele­zettre súlyos teher lenne, a jogosult számára pedig alig volna kielégítő. A munkás, a kishivatalnok, a. magán- vagy köztiszt­viselő elvérzik, ha nagyapjának, törvénytelen gyermekének vagy más távolabbi tartásra jogosultnak havi 200 K.-t kell küldenie; de viszonyai esetleg olyanok, hogy alig tesz számot, ha az asz­talnál egygyel többen ülnek és a tűzhely körül egygyel többnek vetnek ágyat, különösen ha ez az egy azt, a mit kap, meg is szolgálja. A tartásnak természetben való szolgáltatására tehát az eddiginél jóval bővebb alkalmat kell adni. A J. álláspontja e részben is természetesen a béke-állás­pont: a tartást általában pénzben kell szolgáltatni; a szülő maga határozza meg, hogy nőtlen vagy hajadon gyermekének a tar­tást mikép szolgáltassa, s a bíróság vagy a gyámhatóság ezen csak fontos okból változtathat; egyébként csak a kötelezett és csak fontos okból követelheti, hogy a tartást máskép szolgál­tathassa (J. 157. §.); a törvénytelen gyermeknek a tartást min­dig pénzben kell szolgáltatni (J. 220. §.). Mennyiben imperativ jellegűek ezek a rendelkezések? Általában nem azok, és igy a J. szerint is ellenkező megálla­podásnak teljes volna a hatálya, még a törvénytelen gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents