Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZlÁLIZÁLÁSA. Der Frauen Zustand ist beklagenswert. Zu Haus und in dem Kriege herrscht der Mann, Und in der Fremde weiss er sich zu helfen. Ihn freuet der Besitz ; ihn krönt der Sieg 1 Ein ehrenvoller Tod ist ihm berekét. Wie enggebunden ist des Weibes Glück ! Schon einem rauhen Gatten zu gehorchen Ist Pflicht und Trost . . .* Erős jogi és gazdasági ujitásokra van szükség, hogy ez megváltozzék. De meg kell változnia, mert ez a fejlődés utja. Oka az asszony jogi védtelenségének urával szemben más a személyes viszony és más a vagyonjog tekintetében. Az előbbi gyökeredzik a viszony jogi rendezetlenségében, az utóbbi a jogi rendezés igazságtalan voltában. Egyelőre csak az elsővel foglalkozunk. Jelen jogunk erről a témáról egyszerűen hallgat. A J. állit ugyan fel szabályokat, de azoknak szankcziót nem ad és hatóságról sem gondoskodik, amely azok betartását ellenőrizze vagy kikényszeritse. Azonban maguk a J. felállította szabályok is hiányosak és részben helytelenek. «A férjet illeti a döntő szó a házasélet ügyeiben. Elhatározásainál azonban felesége tanácsait és ellenvetéseit méltányos figyelembe kell vennie.» (22. §.) «A férj a képviselet jogát feleségétől —- egymásközti viszonyukban a 22. §. korlátai között — egészen vagy részben el is vonhatja» (25. §. 2. bek. 2. mond.). A J. szerint tehát a család nem szervezet: a család — a férj. Léiat, c'est moi. S ha erőszakkal belekonstruálnók a J.-ba a szervezetjogi elméletet, akkor is csak annyit mondhatnánk, hogy a házasságkötéssel létrejött család olyan szervezet, amelynek feje és képviselője a férj, amelyet azonban a háztartás körében a feleség képvisel, hacsak a férj a képviselet jogát a nőtől meg nem vonta. A szervezet azonban kifelé nem jut * Goethe, Iphigenie auf Tauris, í. Aufzug 1. Auftritt.