Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV SZOCZIÁLIZÁLÁSA. $ I $ méltónak tekintett érdek kell, ami a jelen esetben rendszerint \áe nem mindig) a kegyelet. Lehet pl., hogy az örököst vagy az özvegyet nem a kegyelet, hanem valami fontos vagyoni érdek indítja a kereset beadására (pl. leánynevelőintézet elhalt tulajdonosáról terjesztenek jó hirnevét érintő furcsa hireket, amelyek az intézet létét fenyegetik, s az özvegy egyetlen jövedelmi forrása ez az intézet); a kereset elutasítására vezessen, hogy a jogvédelmet a kegyelet nem kivánja? Vagy nem lenne különös, ha az elhunyt jó hirnevének oltalmára fellépő örökössel szemben az alperes azt a kifogást hozhatná fel, hogy az örökös és az elhunyt halálos ellenségek voltak, s az örökös alig várta amannak halálát, kegyelete tehát a védelmet nem kivánja meg! Mindebből csak annyi való a biró elé, amennyi a «jogvédelmi érdek» általános tanából* már ipso jure birói figyelembe jön, s sokkal gyakorlatibb volna a személyjogi per analógiájára (pl. Pp. 703. §.) megvonni a fellépésre jogosultak körét, amint ez a J. id. 326. §.-ából már implicite következik, de határozott kifejezést nem nyert. II. CSALÁDJOG. 4. §. A nő jogi helysete a családban. I. Alapvető fontosságú kérdés lesz a háború utáni gazdasági elrendezkedésben a nő gazdasági és jogi helyzetének a kérdése a családban. Nem lehet kétség: a férfi-munkaerőben beállt rettenetes fogyatkozást a megnövekedett munkafeladat és a megélhetés meghatványozott gondjai mellett a női munkaerő tetemes bevonásával fogjuk kiegyenlíteni. De nem csak számban megfogyatkozott, hanem teljesítőképességben alaposan meggyengült férfinemmel is kell a háború után számolnunk. A hadi* V. ö. Jancsó — Mes\lény, A magyar polgári perrendtartás rendszeres kézikönyve, Bpest, IQ15. 404 1. 2. 34*