Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - A polgári törvénykönyv szoczializálása. 1. [r.]

D? MESZLÉNY ARTÚR nak megsértése az is, ha a névjogot, a képmáshoz való jogot és a levéltitok jogát sértik meg. Erihez szeretném hozzáfüzetni negyediknek a müvés? jogát műalkotásának sértetlenségére. Az előzmények ismeretesek. A német «Freskenurteil» dolgát csak érintem. A magyar kir. Curia azonban hatalmas argumentum ad hominem, az igazam mellett. A tényállás* a következő: Vaszary János festőművész felperes előadta keresetében, hogy az alperes község megrendelésére megfestette Vaszary Kolos herczegprimás művészi kivitelű arczképét; a község az -átvétel után a képen a herczegprimás fejét a művész beleegyezése nélkül mással átfestette. A felperes szerint ő mint művész nem köteles tűrni, hogy képe a művészietlen változtatással fennmaradjon; minthogy pedig a művészietlen változtatás folytán az ő művészi hírnevén is csorba esett, kérte, hogy az alperes vagy a képnek az előbbi állapotba való helyreállítására, vagy, a mennyiben az nem lehetséges, annak megsemmisítésére és mindenesetre 2000 K kár megtérítésére köteleztessék. A kir. Curia mind a két alsóbiróság ítéletét megváltoztatva, a felperes — mint szerző — személyiségi jogának az általa festett, Vaszary Kolost ábrázoló kép átfestésével és az átfestett képnek hivatali helyiségben való kifüggesztésével történt megsértéseért az alperes felelősségét megállapította és a perköltségre vonatkozó intézkedést hatályon kívül helyezve, az -elsőbiróságot arra utasitotta, hogy az alperest terhelő felelősség következményeinek meghatározásával hozzon a kereseti kérelmek tárgyában a költségek viselésének kérdésére is kiterjedő uj ítéletet. A Curia indokolása szerint a festőművésznek, mint szerzőnek személyiségi jogkörébe tartozik kizárólagosan határozni a felett, hogy az általa alkotott mű, mint az ő művészi alkotó erejének egyéni megnyilvánulása, a maga eredeti állapotában tartassék-e fenn az utókor számára, vagy helyt foghat-e a festményen a tulajdonos által kivánt változtatás, utóbbi esetben a festőművész az emiitett személyiségi joga alapján a változtatás keresztülvitelét is magának tarthatja fenn. Felperesnek ezt a jogát sértette és sérti az, hogy a felperes által az alperes megrendelésére alkotott képen az arcz — bár az alperes állítása szerint csak néhány ecsetvonással — a * Curia 1916 jun. 8. Rp. II. J880/1915. sz. Magánjogi Dtár X. 154.