Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 8. szám - Grecsák Károly

500 BOLGÁR FERENCZ II. A jog az állam életében mint konzerváló elem tesz számot. Természetes tehet, hogy a jognak művelői — bármennyirebarátjai legyenek is a haladó iránynak — • bizonyos konzervativizmustól hatvák át. Ilyenek kell hogy legyenek az igazságügyi miniszterek is, kik között nálunk a legelső Deák Ferencz, a ki 1848-ban volt igazságügyi miniszter. Minden liberalizmusa, mellett a jog embere volt, a mi aztán őt arra tette hivatottá, hogy 1867-ben a magyar alkotmányt az 1848-iki törvények alapján állva uj életre hivja. Azóta, hogy ez beteljesült, igazságügyi minisztereink jóformán mindig az ő létesítette 1867-iki alkotmány hivei voltak kezdve Horvát Boldizsáron, a ki a modern magyar birói szervezet alapjait rakta le. Közöttük csak Polónyi Géza a tiszta 1848-as kivétel. Némileg kivétel Vázsonyi Vilmos is, a ki pártonkívüli. Mindkettő koalicziós alakulás utján lett igazságügyi miniszterré. De mint tudjuk, az előbbinek igazságügyminisztersége csak pünkösdi királyság volt s bármily értékesek is az utóbbinak alkotásai, igazságügyminisztersége sokkal rövidebb ideig tartott, semhogy mind azt, a minek megalkotását tervbe vette, megvalósíthatta volna. Utódja a politikai államtitkára Grecsák Károly lett, kit a király a gróf Eszterházy Móricz miniszterelnök helyébe lépett Wekerle Sándor előterjesztésére nevezett ki igazságügyi miniszterré. 18154-ben Verseczen született, hol mint ügyvéd kezdtepályafutását. Nemsokára (1881) szülővárosa országgyűlési képviselővé választotta. így került fel Budapestre. De nem szűnt meg ügyvédeskedni. Mint képviselő az 1867-iki alkotmány alapján állott mérsékelt ellenzéknek volt a tagja, melynek körében politikailag meg is izmosodott Szilágyi Dezső és Apponyi Albert gróf oldalán, kik a magyar parlamentarizmus fénykorát varázsolták elő. Utóbb a birói pályára került akkoriban, a