Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A háború esetére szóló kivételes hatalom alkotmányjogi jelentősége

3 2 D? POLNER ÖDÖN folytonos félrendszabályokon és az idejét mult intézmények fenntartásának fikczióján alapuló, sok tekintetben még ma is középkori felfogástól átszőtt, de épen azért lassan és állandóan, zökkenés nélkül haladó angol irott alkotmány valóságban igen tökéletlen; de az angol állam népének hatalmas gazdasági és társadalmi állapota az alkotmány tökéletlenségein és ferdeségein túltéve magát, oly alkotmányos gyakorlatot teremtett meg, hogy az angol alkotmányos állapotokat jóformán az egész európai szárazföldön igen sok tekintetben mintául vettük, igaz, hogy a legtöbbször franczia prizma által megtörött színképükben. Vizsgálódásaink tárgyául szolgáló kivételes állapotok tekintetében azonban ily mintául vétel nem történt, mert e tekintetben a francziaországi fejlődés a saját maga lábán haladt és haladt ennek nyomán az európai szárazföld többi részeiben is a hasonló intézmények szabályozása. Ennek folytán az angol ide vonatkozó rendelkezések bővebbi vizsgálatát mellőzhetőnek vélem annál inkább, mert a Németországgal fennálló jelenlegi szövetséges és bajtársi viszonyunk is inkább oda irányitja az érdeklődésünket. Németországban elsősorban figyelemre méltó a porosz ostromállapot. Poroszországban az ostromállapot rendezésének az alapja az 1850. évi január 31.-Í alkotmánynak III. czikke. Az emiitett alkotmány ugyanis a franczia alkotmányok mintájára szintén deklarálja a poroszok jogait, u. m. a személyi szabadságot (5. czikk), a lakás sérthetetlenségét (6. czikk), a csak az illetékes bíróság alá tartozást és kivételes bíróságok tilalmát (7. czikk), a sajtószabadságot (28. czikk), a gyülekezési és egyesületi szabadságot (29. czikk), a fegyveres erő jogosulatlan alkalmazásától való mentességet (36. czikk). Háború és a közbiztonságot veszélyeztető belső zavarok esetére azonban a III. czikk megengedi, hogy az emiitett jogokat biztosító rendelkezések időnként és területenként hatályon kívül helyeztessenek, de a kérdésnek tüzetesebb szabályozását külön törvény-