Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1917 / 3-4. szám - A háborús magánjogi jogalkotás és jogalkalmazás tanulságai
A HÁBORÚS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁS TANULSÁGAI. UJJ mindenütt bukkan, az utóbbi felfogás helyessége és ezzel- az; abszolút jogok tartalma egy eddigelé elhanyagolt részének sokkal élesebb hangsúlyozása mellett szól. Az abszolút jogok főképviselőjének, a tulajdonjognak tartalmát a magánjogi javaslat bizottsági szövegének 391. §-a «a törvény és mások jogai» által látja korlátolva. Nem juttatja kifejezésre a javaslat azt, hogy számos törvényes korlát tulajdonképen a\ államnak az egyénnel ellentétes érdekű jogaiból és főleg a\ államnak befelé: a saját polgáraival szemben is érvényesíthető személyiségi jogából fakad, hogy ennek az érvényesithetése ad az államnak beleszólási, sőt a magánjogi jogosultságok tartalmának kisebbítésére és gyakorlására, valamint bírói érvényesitésük korlátozására és időleges kizárására törő behatolási lehetőséget is. Valaminőképen pedig ennek az elvnek is a polgári törvénybe kell kerülnie. Egyfelől az állam érdekeit hangsúlyozó, másfelől a jogkisebbités elvileges visszterhességét is megállapitór általános kisajátítási rendelkezést e háború tapasztalatai után a törvénykönyvben többé nem nélkülözhetünk. Nem függhet sem közigazgatási önkénytől, sem alkalmi törvény elkerülhetetlen kapkodásától és feledékenységétől sem annak megszabása, hogy mikor nyúlhat bele az állam abszolút jogokba, sem pedig az, hogy mikor teheti ezt ingyenesen. Nem a kisajátítási törvény részleteinek a törvénykönyvbe való elhelyezését sürgetjük, hanem a kisajátítást az állami behatolás államérdek szülte általános lehetőségét és elvileges visszterhességét az összes abszolút vagyoni jogokra is kiterjesztő szabálynak megalkotását. Es még valamit: az állami souverainitás magánjogi következményeinek most már nyílt bevallását és a törvénykönyvbe való felvételét. Az ingó tulajdon tartalma ma az ingókban rejlő természeti erők —• annyira a mennyire korlátlan — müködhetésének biztosításával, az ingatlané pedig az államilag megszabott minőségű és terjedelmű kiaknázási módok engedélyezésével egyértelmű. Az ingatlan tulajdonok összesége adja azonban az