Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám - A háborús magánjogi jogalkotás és jogalkalmazás tanulságai

A HÁBORÚS MAGÁNJOGI JOGALKOTÁS TANULSÁGAI. I ÓO •ösztönzőül és irányadóul szolgált, nyomban előtűnik a lappangó clausula rebus sic stantiluis. Ezt közönséges viszonyok között oly természetesnek találjuk, hogy külön nem is emiitjük. Ám épen hallgatólagos alapul vétele tünteti fel méltánytalanságnak és igazságtalanságnak, ugy az adósnak oly fokú megterhelését, mint a hitelezőnek oly aránytalan előnyben való részesítését, a melyről ez utóbbi maga sem mert álmodni. A példákat, a melyeket háborús jogszabályainkból és jogeseteinkből vettük, folytathatnók. Akár a kötelmi alapokból, akár a kötelmek tartalmából indulunk is azonban ki, ahhoz a követelményhez érkezünk, hogy a tömeges és hit telén gazdasági változások sajátos joghatásainak külön szabályaira: a válságok különleges jogrendjére van szükségünk. Ezt oly szellemnek kell áthatnia, a mely a háborús magánjogot is jellemzi. Természetes azonban, hogy a gazdasági válságok eme külön jogánál nem a háborús magánjog szolgai másolására, hanem annak méltányos és jogoltalmazásra törekvő, tudatos fejlesztésére gondolunk. 7. A magánjogi cselekvés elszigeteltségének elejtése a joggyakorlás és a kötelességszegés szabályait is mélyen befolyásolja. E befolyás állandóságának követelményét arra. támasztjuk, hogy* a háborús magánjog az emiitett két jelenséget nem más módon kezeli, mint a békés, hanem csupán az utóbbinak kissé lappangó és visszaszorított tételeit juttatja az őket fontosságuknál fogva megellető helyükre. A jog gyakorlását egynéhány — teszem a családjogi joggyakorlás — kivételétől eltekintve tisztán individualisztikus szemmel néztük. A jogosult cselekvése által hátrányos helyzetbe került kötelezettre csak kivételesen voltunk tekintettel annyiban, hogy neki körülmények között ellenjogokat engedélyeztünk, hogy az erkölcsellenes joggyakorlásból eredő károkat a jogosult terhére róttuk és hogy ez utóbbit a merő bosszantás czéljából érvé.nyesitett jog gyakorlásától is elütöttük. Nem jutott azonban a háború előtti magánjogban kifejezésre az a gondolat, hogy a közérdek a magánjogi jogosultak