Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám - A háborús magánjogi jogalkotás és jogalkalmazás tanulságai

'IÓ2 ALMÁSI ANTAL kell változnia: az egyen szerepének valamelyest csökkennie kell, az államénak igen sokban nagyobbodnia. A magánjogi forgalmat fölényesen s^abályo^ó, az a\t hel/lyel-kö^el csupán fékerő és ellenőrző állam a háborús jogélet számtalan nehézségeivel nem volt képes megküldeni. Erős kézzel volt kénytelen a magánjogi jogosultakat, jogokat és jogviszonyokat egy a magánjogban eddig teljesen figyelmen kivül hagyott c\él: a\ állam és a nemzet fenntartása felé irányítani. Kérdem: ezt a c^élt a háború végszüksége szülte, avagy csak öntudatossá tette-e? Ez a kérdés magában hordja feleletét. Ha pedig igy, akkor az annyi áldozat és baj árán egyszer felismert czélt nem szabad többé feláldoznunk. A~ egyén magánjogi autonómiáját ugyan semmikép sem akarnók elejteni. Szabados féktelenségének azonban most már a magánjogból is el kell tűnnie. Eddigi magánjogunknak negatív korlátjai: az erkölcstelen, a tiltott, a közrend elleni ügyletekre vonatkozó és ez ügyletek semmisségét megállapító szabályok e tekintetben elégteleneknek bizonyultak. Uj, intézményesített garancziák felé kell tehát figyelmünket fordítanunk. 3. Eközben ugyan nem mellőzhetjük a magánjog egyik ágát sem. Legkevésbbé azonban azt, a mely a legnagyobb hiányokat tárta fel, a mely épen ezért a legmélyebb reformokat igényli: a kötelmi jogot. A kötelmi jog szabadossága több jelenségben nyilvánul. Erre vezethetők vissza: a nem nevesített kötelmi szerződések kötelező ereje, a nevesítették szabályainak engedélyező volta, az ügyleti, negatív korlátoknak a kötelmi jogban leginkább gyakorlati ruganyossága, a kötelmi jogosultságok tartalmának egész vagy fél szabályozatlansága és mindenekelőtt az a kötelmi szabadság, a mely az egyes akaratára, tehát ki nem számitható véletlenre bízza még a legfontosabb, az egyesre és a nemzetre leginkább nélkülözhetetlen szükségletek kielégítését biztosító kötelmek létesítését is. Mindez azonban csak addig indokolt és szükséges, a mig