Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 3-4. szám - Háborús büntetőjogunk folytathatása békében

I POLLÁK ILLÉS magasabbra emelkedett; egészében megnyugvást keltő, biztonságot adó s alkotmányos szabadságunkat nem veszélyeztető. Ezeréves alkotmányunk hosszú múlttal biró törvényhozásának alkotásai között vannak, melyekre szomorúsággal kell tekintenünk ; vannak, melyek az állameszme hordozójának: a magyar nemzetnek jogai szempontjából lemondást, az alkotmányos szabadság szempontjából megrövidülést jelentenek; meg vagyok győződve, hogy ez a törvény nem fog közéjük tartozni és hogy a jövendő idők alkotmánytörténete visszatekintve e törvényre, arra az Ítéletre fog jönni, hogy a magyar törvényhozás e törvény megalkotásával a bekövetkezendő eseményeket bölcsen előrelátva, okos és jó dolgot cselekedett! HÁBORÚS BÜNTETŐJOGUNK FOLYTATHATÁSA BÉKÉBEN. Irta: POLLÁK ILLÉS. Szakkörök kezdenek a béke időre való büntetőjogi berendezkedéssel foglalkozni és többen hozzászóltak már ahhoz, hogy a háborús büntetőjognak mely intézkedései volnának megörökitendők. Mert vannak, a kik a háborús büntetőjog szépségeiben kedvüket lelték és nem szeretnék ezentúl sem nélkülözni a védelem nélküli eljárás erőmutatványait, sőt vannak a kik a vádlott beavatkozását teljesen is nélkülözhetnék. Hallottunk egy törvényszéki elnököt, aki a gyorseljárást azzal indítványozza «szervesen továbbfejleszteni)*, hogy öttagú elsőfokú bíróság ítélete büntető ügyekben általában elég legyen, ha az ítélet egyhangúan hozatott. Ugyanez a termékeny jogász permanens rögtönitélő bíróságot ajánlott a járásbíróságok előtt. Képzeletünkben megelevenedik ismét az a kis sziléziai járásbiró, a ki halálbüntetést szabott ki egy vádlottra és perorvoslat ki lévén zárva, megkereste a prágai hóhért az ítélet végrehajtása végett, a mely