Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. hetetlen biztosítás vagy kikötés, tehát olyan, a melyet valami, igaz, hogy esetleg horribilisán magas dijjal áthidalni ne lehetne. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy bizonyos esetekben a tényleg megfelelő arány akkora sulylyal nehezednék a biztosítást vevő félre, a minőnek elviselésére ez gyakorlatilag már nem volna hajlandó, de az 502. §-ra való hivatkozásnak mindenkor az aránytalanság fennforgása a jogi bázisa. c) Nagyjelentőségű gyakorlati kérdés, hogy a K. T. 502. §-ában említett foglalkozásváltozás milyen viszonyban áll a 475. §-ban emiitett közlési kötelezettséghez ? Van-e a két §. között valami logikai összefüggés s alkalmazást nyerhetnek-e az egyiknek szempontjai a másikra? E tekintetben is olyan problémáról van szó, a melynek joganyagát judikaturánk meglepő módon, egységesen nem rendezte, noha ez az elvi szabályozást szinte kiáltva követeli. Szabatosabban megfogalmazva a probléma a következő. A K. T. 474. §-a szerint, a mely az 506. §. értelmében az életbiztosításra is alkalmazandó : «A biztosított a szerződés megkötésekor az előtte tudva levő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehetnek, a biztositóval közölni tartozik.. . Oly esetben, midőn a szerződő fél a biztosítási ügylet megkötésekor a biztosító részéről elébe terjesztett kérdőív kitöltésére szólittatik fel, csak a kérdőpontokra adott feleletek valóságáért felelős.» Ez a §. a közlési kötelességnek két esetét különbözteti meg, a szerint, hogy a biztosító az ajánlattételnél kérdőivet terjesztett-e a biztosítandó (biztosítást vevő) személy elé, vagy sem. Az előbbi esetben a biztosítandó (biztosítást vevő) nem tartozik gondolkozni azon, hogy miféle körülményeknek van fontosságuk a biztosítás elvállalása szempontjából, hanem arra szoritkozhatik, hogy a biztosító kérdéseire pontosan megfeleljen (s hozzátehetjük, hogy a biztositáskötésnek az utóbbi módozat a normális módja, a legnagyobb ritkaság, hogy valamely biztosítás kérdőív előterjesztése nélkül létesüljön). Tegyük fel, hogy olyan élet- vagy balesetbiztosításról van szó, a mely tényleg kérdőív alapján köttetett s hogy ilyen biztosítás esetében áll be a biztosított foglalkozásában változás. Kérdés már most, hogy ilyenkor csupán olyan változás esik-e a K. T. 502. §-a alá, a mely a kérdőívben érintett valamely körülménynek megváltozása, illetve módosulása, avagy olyan is, a mely a kérdőívben nem említett körülményre vonatkozik ? A következőképen lehetne okoskodni : A biztosító a kérdőív előterjesztése által maga jelölte meg, hogy mely körülményeket tart a biztosítás elvállalása s annak feltételei szempontjábál fontosaknak. Ha tehát valamely olyan körülmény tekintetében változik a biztosított foglalkozása, a melyről a biztosító a kérdőívben nem emlékezett meg, ez a változás ipso facto lényegtelen, a biztosító akkor is ugyanolyan feltételek mellett kötötte volna meg a biztosítást, ha a körülmény már eredetileg a változott