Jogállam, 1917 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1917 / 1-2. szám - A részvényes külön (egyéni) jogai

94 D? OPPLER EMIL sem törvény-, sem alapszabályellenesnek tekintendő, bár nézetem szerint még a mai állapot mellett is helytelenül. Egészen más a helyzet, ha az alapszabályok ugy rendelkeznek, hogy a tiszta jövedelem, vagy ennek egy része osztalékképen felosztandó. Ha a tervezetben foglaltatott rendelkezés arra nézve, hogy a nyereségből bizonyos százaléknak leírásokra és tartalékolásra való fordítása után a fennmaradó nyereség osztalékra fordítandó, vagy az egész tiszta nyereség felosztandó a részvényesek között, ugy vitán kivül áll, mikép az alapszabályoknak is ugyanilyen intézkedést kell tartalmazniok és a közgyűlés nem határozhat a nyereség felosztása kérdésében az alapszabályoktól eltérően. Az is kétségtelen, hogy ilyen alapszabályrendelkezést a közgyűlés nem változtathat meg. Ha a tervezetben nem volt rendelkezés a nyereség felosztásáról és az osztalékról, az eredeti alapszabályok irányadók. A mennyiben az eredeti alapszabályok a részvényesnek jogot adnak a tiszta nyereségre és nem tartalmaznak oly rendelkezést, hogy a közgyűlés leírásokat és tartalékosokat eszközölhet, hanem csak egyszerűen azt tartalmazzák, míkép «a tiszta nyereségből fizetendő osztalék nagyságát a közgyűlés állapítja meg», ugy a közgyűlés köteles az egész tiszta nyereséget osztalékképen felosztani. Ez esetben a közgyűlésnek jogában áll és köteles ís méltányosan megállapítani, hogy mi a «tiszta nyereség.» Jogosultnak tekintendő nézetem szerint a szolid üzletkezelés és kereskedői gondosság mellett szokásos minimális leírásokat és tartalékolásokat eszközölni, de az ezek után fennmaradó összeget köteles teljesen az osztalékra fordítani. A tiszta nyereség megállapításánál, a leírásnál, nem mehet tul a méltányosan megállapítható és szolid üzletkezelés által indikált szükségesség határain, mert ez esetben az önkényesen túlzott tartalékolás és osztalékmegrövidítés az egyes részvényes osztalékhoz való jogának megsértése volna a többség által.