Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Különvagyon és összvagyon

KÜLÖNVAGYON ÉS ÖSSZVAGYON. statuálunk az alól az általános szabály alól, hogy a saját nevükben kötött ügyletekért egész vagyonunk szavatol». Ily kivételre szerintem nincs szükség. Szerintem minden vagyon — az általános vagyon ugy mint minden különvagyon — azokért az ügyleti adósságokért szavatol, a melyeket a vagyon kezelője a kezelés czéljaira kötött. Persze mindaddig, a mig a vagyonokat nem czéljuk, hanem u. n. alanyuk szerint individualizáljuk és e szerint minden ügyletnél nem azt kérdezzük, hogy melyik vagyon, hanem hogy melyik alany számára köttetett, addig az az ilyen kérdésekben sohasem fogunk tisztán láthatni. Mert akár a fővagyonom, akár valamely különvagyonom számára kössek valamely ügyletet : mindkét vagyon «alanya» én vagyok s ezért mindkét esetben azt kell mondani, hogy az ügyletet a «saját nevemben» kötöttem. Valójában azonban a döntő kérdés nem az, hogy melyik alany nevében, hanem hogy melyik vagyon egáljára kötöttem az ügyletet. Mihelyt igy teszszük fel a kérdést, elesik a Binder minden nehézsége. b) A különvagyon szavatol azért a tilos magatartásért, a melyet a vagyonkezelő e minőségében tanusitott. E tétel is küzd még elismeréseért. Az uralkodó tan abban a kérdésben: felel-e az idegen vagyon a kezelő tilos magatartásáért? különbséget tesz a szerint, a mint «jogi személy» vagyonáról van szó vagy más vagyonról. A jogi személy kezelőit ugyanis az uralkodó nézet a jogi személy «szerveinek" tekinti, szervei által pedig a jogi személy maga cselekszik; ezért a szervei által elkövetett deliktumokért a jogi személy mint saját cselekményeiért felel (BGB. 51., 89. §§.; magy. jav. 1494. §. 3. bek.i. Ellenben a nem jogi személyiséggel biró vagyonok kezelői a divó tan szerint nem mint «szervek*), hanem mint «képviselők" járnak el, a képviselő tilos magatartásáért pedig a képviselt vagy egyáltalában nem, vagy csak bizonyos korlátozásokkal felel (BGB. 278., 831. §§.; magy. jav. 910., 1470. §§.). Én ezt a különbségtételt «szerv» és «képviselő)) között elméletileg tévesnek, gyakorlati alkalmazásában pedig