Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 1-2. szám - Különvagyon és összvagyon

ÉS ÖSSZVAGYON. 47 «alany» a kezelő sem, mert egyfelől a kezelő is ideig-óráig hiányozhatik (pl. a kiskorú gyámja meghalt, uj gyám még nincs kinevezve), holott «alany» nélkül a vagyon állítólag egy pillanatig sem lehet; másfelől, mert e felfogás szerint olyankor, a mikor a vagyonkezelő személye változik (pl. egyik gyám helyébe más neveztetik ki), a vagyon alanya is változnék, azaz successio állana be, a mi pedig ki van zárva. Ha pedig A. sem mint czéltárgy, sem mint kezelő nem tekinthető a vagyon «alanyának», akkor nem nevezhető annak akkor sem, a mikor ő czéltárgy és kezelő együttvéve. Ezért ugy. a különvagyon, mint általában minden vagyon (és minden jog) esetében nem azt kell kérdeznünk, hogy ki e vagyon vagy e jog «alanya» ? hanem háromfélét kell kérdeznünk: micsoda ennek a vagyonnak a c^élja? kicsoda vagy micsoda e vagyon tárgya ? és kicsoda e vagyon kezelője! Czélja minden vagyonnak van; czéltárgya majd van (transitiv czélu vagyonok), majd nincs (intransitiv czélu vagyonok); a vagyon kezelője pedig, noha kivánatos, hogy minden vagyonnak legyen, ideig-óráig hiányozhatik. A különvagyon különállása a fővagyonnal szemben élesen akkor ötlik szembe, ha a két vagyonnak más-más a kezelője, tehát pl. ha a hagyaték gondnoki kezelés alatt áll. Ám az ilyen vagyon ezért semmivel sem önállóbb, mint az olyan, a melyik bármi okból ugyanazon kezelő alatt áll, mint a fővagyon. Igaz, hogy az ilyen közös kezelő a két vagyon nevében saját magával csak bizonyos korlátok között fog jogügyleteket köthetni; ily korlátokat szab pl. a német BGB. 181. §-a vagy a magyar javaslat 796. §-a. Ezért czélszerü lesz sokszor a kétféle vagyon kezelését más-más személy kezébe tenni. De valamint az a körülmény, hogy pl. ugyanazt a személyt nevezik ki két kiskorú közös gyámjává, nem teszi a két kiskorú vagyonát egy vagyonná, ugy nem válik egy vagyonná a fővagyon és a különvagyon sem azért, mert mindkettő kezelése egyazon személy kezében van. A divó tan olyankor, a mikor a különvagyonnak külön kezelője van, ez utóbbiról mint a fővagyon alanyának «kép-