Jogállam, 1916 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1916 / 7-8. szám - Az osztrák-magyar közjogi közösség minősítése

462 SZÁSZY BÉLA szervezet van beékelve, mely a tagsági jogok és ezek gyakorlásának módja által a vagyontárgyra vonatkozó közös jogot a tagokhoz kapcsolja, azokhoz mintegy szétvezeti s ezen az uton egyszersmind a tagoknak a közös jogban való részesedését is meghatározza. A közös jog és a benne foglalt jogosítványok ennélfogva az egyesület szervezetében külön tagsági jogokká oldódnak fel s csupán ezek kapcsolódnak közvetlenül a tagok személyéhez. A vagyontárgy ennélfogva az egyesület tagjaival a vagyontárgyra vonatkozó közös )og és a tagsági jog által együttesen közvetítve jut csak jogi kapcsolatba. Hasonló e jogi jelenség a fizikai természet világában ahhoz a berendezéshez, a melyet a villanyvilágításnál látunk, a hol a világító áramot fejlesztő telepet a fővezeték a lakásban szétágazó vezetékekkel együttesen hozza a világitó testekkel összeköttetésbe ; ezeknek a világító testeknek is a fővezeték és az áramfejlesztő telep közös vezetéke és közös telepe, mig ellenben a világitó testbe szétágazó vezeték mindegyik testnek külön vezetéke, de mindez egymással szoros összefüggésben áll. Hogy a tagsági jogban az egyesületi vagyontárgyakra vonatkozó jogok valóban benne foglaltatnak, ez kitűnik abból, hogy az összes tagok tagsági jogai együttvéve az egyesületi vagyontárgyakra vonatkozólag ugyanazt a jogi hatalmat teszik ki, a melyet az egyesületnek rájuk vonatkozó jogai képviselnek. Ehhez képest azok a jogosítványok, a melyek az egyes tagot a tagsági jog keretében e vagyontárgyakra nézve megilletik (szavazás a közgyűlésen a vagyontárgy fölötti rendelkezés tárgyában, az igazgatóság felruházása kezelési és rendelkezési joggal, a tagok részesedése a vagyonban vagy ennek hasznaiban), voltaképen olyan részjogok, a melyek az egyesületet illető jognak felbontásából származnak. Legvilágosabban látható ez a tulajdonközösség alapján alakított egyesületeknél : a bányatársulatnál (Bányatörvény 137—169. §.) és az osztatlan közös legelőkre vonatkozólag alakított társulatoknál (ioi3:X. t.-cz.). Ezeknél a tulajdonközösség a társulat megalakítása után is megmarad ; a tagsági jog a tulajdontársi illetőségen alapul s annak tartalmát veszi fel magába ; a tulajdonostárs tulajdoni illetősége a társulat szervezetében csak annyiban módosul, hogy a benne foglalt jogok gyakorlásának módozataira többé nem a tulajdonközösség általános szabályai, hanem a társulat szervezete irányadó. A társulati szervezkedés itt csak azt a változást jelenti, hogy a tulajdonközösség helyébe a társulati (egyesületi) közösség jogi alakulata lép. Az osztatlan közös legelőkről szóló 191 j : X. t.-cz. világos bizonyítékát szolgáltatja annak is, hogy érdemben nincs különbség abban, hogy az egyesületi közösségben álló vagyontárgy tulajdonosának az egyesületet mint jogi egységet tekintjük-e vagy pedig az egyes tagokat mint tulajdonostársakat. Az emiitett törvény ugyanis a közös legelőre vonatkozólag egyébként lényegileg teljesen egyenlő szabályozással a társulatnak kétféle alakulatát teszi lehetővé ; 1. olyat, a melynél a közös legelő a társulat tag-